Zsilinszky Mihály: Az 1637/8-ki pozsonyi országgyűlés történetéhez. Budapest 1885. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. III.)

fogják elérni, mert, mellőzvén ügyöket, oly tárgyakat fogunk elővenni, melyek a közügynek és az egész országnak üdvére szolgálnak. Ezen heves kifakadás bámulatba ejtette a jelenvolt rendeket. Senki sem felelt egy szóval se; csak midőn azt hallották, hogy a hallgatás beleegyezésnek vétetik, akkor szólaltak fel a protestánsok, hogy itt nem akarnak válaszolni, mert ez nem illetékes hely ily tárgyak megbeszélésére. Másnap az országházban összegyűlt rendek csakugyan felszólaltak a nádor goromba nyilatkozatai ellen, és öt tagból álló küldöttséget menesztettek hozzá, azon kijelentéssel, hogy a rendek nem »disznópásztorok«, hanem ő Felségének hü alattvalói, s ennélfogva nem fogadnak el olyan korholásokat a nádortól. Az ügy érdemére nézve kijelentették, hogy az ő Felségéhez való folyamodás által nem vétettek. — A nádor belátta hibáját, csillapítólag válaszolt. Kérte őket, hogy ne magyarázzák rosszra szavait; őcsak aztkivánta, hogy tiszteljék a királyban a haza atyját, és hogy álljanak el követeléseiktől. A rendek ezzel megelégedvén, a personálist a végből küldöttek a nádorhoz és a főrendekhez, hogy megtudja, vájjon az volt-e ő Felségének határozott válasza, a mit a kanczellár előadott, avagy más Írásbeli választ várjanak még tőle ? Erre azt a feleletet nyerték, hogy ámbár a királyi resolutió csak a kanczellár hü kezeire volt bízva, mindazáltal nekik is ki fog az adatni másolatban, ha hozzá fognak az országgyűlési tárgyalásokhoz. Ha azonban más valamit várnak ő Felségétől, akkor tudják meg, hogy ő Felsége az ország tanácsa nélkül semmit sem fog tenni. Ha az ország többsége azt fogja mondani, hogy a protestáns rendek eljárása szokatlan újítás, akkor a király nem fog engedni. A katholikus rész a klérussal együtt azt állította folyvást, hogy ők képezvén az ország többségét, nélkülök és ellenök a király nem határozhat, Ez ellen a protestáns rész felhozta, hogy az országot négy rend képezi, úgymint: a főpapok, a főurak, a nemesek és városok rendje. A főpapok kivételével a főurak egy része protestáns, a vármegyék és városok követeinek legnagyobb része szintén az; tehát ők képezik az ország többségét, E részben is két ellentétes nézet uralkodván, nem lehe-