Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)
I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.
hogy a férj megjelenhetett volna végtisztességének megtételére. Lónyaynak kötelességérzetét és ura iránti feltétlen hűségét semmi sem bizonyítja erősebben, mint az, hogy családjának leggyászosabb eseménye sem volt elég ok arra, hogy hazája szolgálatában való működését félbeszakítsa. Nem lehet megindulás nélkül olvasni azt a levelet, melyben kéri a fejedelmet, engedje meg, hogy nejének eltemettetése végett hazamehessen. Kiemeli abban, hogy ő nem vonta el magát soha hazája szolgálatától s a fejedelem fegyverfogása óta egy hónapot sem töltött családjánál; úgy hogy azóta ezen kivül két temetése volt családjában, a nélkül, hogy jelen lehetett volna. Most azonban legfőbb kötelességének ismeri az engedelemkérést, hogy családját meglátogathassa és rendbe hozhassa. »Nem lehetek —• úgy mond — oly vad természetű, hogy az enyimeknek gyámoltalanságán nekem is könyörülnöm ne kellene.« Ezt annál inkább kell tennie, mert a megboldogult egyedüli gondviselője volt házának és hajadon leányainak, a kik most nem tudnak mihez fogni. Kéri tehát a fejedelmet, ne ellenezze tovább elmenetelét. »Jól tudom — úgy mond — kegyelmes uram, az akadékokat ebben, hogy Nagyságod azt kívánná, hogy az én jelenlétemben lenne vége az elindított tractának... de ha isten akadályt vetett ebben is élőmbe, arról nem tehetek. Mindazáltal én úgy tudom, kegyelmes uram, hogy már ennek a dolognak a derekán által mentünk .. . úgy hogy nem bánhatja Nagyságod mind maga méltóságára s mind az igazságra nézve akárhol fogják hordozni ez ideig való Nagyságod tractáinak actáit . . . immár csak az akaraton áll mindkét felől a dolog; mit akarjon mind ő felsége, mind Nagyságod cedálni egyik a másiknak, az immár nem az mi ratióinkon és elméinken, hanem az ő felségén és Nagyságod akaratján all.« A mi még hátra van, azt nélküle is elvégezhetik a többi becsületes követek. Különben azt hiszi, hogy onnan hazulról is többet szolgálhat a fejedelemnek, mintha Nagyszombatban haszontalanul tölti az időt. Végül azt mondja, hogy aláveti magát a fejedelem határozatának. A fejedelem elég kegyetlen volt neki határozott választ 4*