Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

A tizedek kibérlésére vonatkozólag idézik az 1609: XVIII. t.-czikkelyt, mint a mely ellen a bérlők sok visszaélést követnek el az által, bogy némely években a földesurak rovására emelik az árendát. De az idézett t.-cz. nem azt tartalmazza, a mit a fejedelmi követek mondanak. Ugyanis a bérleti gyakorlat nem emelés vagy leszállítás czéljából áll, banem azért, a mi a törvény következő szavaiban foglaltatik: » A tizedek bérbeadása — a bol szokásban van — kötelezett időre a régi szokás szerint maradjon,« a minek nincs egyéb értelme, mint az, bogy a mely tizedek bérbe adattak a prelátusoktól, azok kötelezett időre ezután is bérbe adassanak. A földesúri törvényszékekről szóló pontra tett megjegyzések után kijelentik, hogy a rokonok kárára elidegenített jószágokról gondoskodni a jövő országgyűlésen okvetetlenül szükséges. A mi a három évenkénti országgyűlés megtartását illeti, arra nézve mentegetik ő felségét, a kinek gondjai más országokban is igénybe vannak véve. Nem csoda, hogy e tekintetben mulasztás történt; de az elodázásnak nemcsak ő felsége az oka. Magok az országos rendek is el fogják ismerni, hogy a legutóbbi összehívott országgyűlés a rendek elmaradása miatt oszlott szét. Egyébiránt a követek ígérik, hogy e tekintetben rendbe jön minden, és hogy a tárgyalások a maga rendje és módja szerint fognak folyhatni. Az ellen, hogy a hivatalok valláskülönbség nélkül osztassanak, nem tesznek kifogást. Hogy azonban sokan nem alkalmaztatnak, az az alkalmas egyének hiánya miatt van. Az idegen katonaság elleni panaszokat fájlalják; mert az ország nincs abban a helyzetben, hogy az idegen katonákat ki lehetne belőle vonni. Mihelyest lehet, azonnal meg fog történni. A törvénykezésre vonatkozólag azt mondják, ő felsége szívből óhajtja, hogy e tekintetben minden rendesen történjék, a magyar tanácsosok nélkül semmitsem szokott tenni; ha tehát bajok fordulnak elő, annak nem ő felsége az oka. Különben elrendelte, hogy a bajok orvosoltassanak. Hogy mennyire szivén hordozza ő felsége az ország védelmét, az tudva van mindenki előtt. Tudja ő, hogy ez a keresztyénség védfala. Nem is mulaszt el semmit ennek meg-