Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

Azt azt egész ország s a vallásra vonatkozó pont kivételével a kath. egyházi rend is elfogadta; s akkor nem bizonyos törvények végrehajtásáról, hanem általában az egész ország szabadságáról volt szó. Ha most valaki áthágta a törvényt, ott vannak a törvényszékek, büntessék. Áttérve az egyes kívánságokra, nem ismerik el, hogy a király nem tartotta volna meg szavát és hogy azért mondották fel neki az engedelmességet. Méltatlankodva kérdik: ki bizta meg őket, hogy a törvényes királynak tartozó engedelmesség felmondását így kijelentsék ? Különben a fejedelmi biztosok irata mutatja a nagy egyenetlenséget, mely a katholikus vallás elnyomása miatt keletkezett. Világos abból, hogy a katholikusok lelkiismerete felett akarnak uralkodni; s hogy ezt könyny ebben tehessék, oly módot irnak elő, hogy a nyáj tói elkergetik a kutyákat, melyek lelkök és testök felett őrködnek. A parasztokat — úgy mondanak — ellenünk akarják lázítani, hogy így zavart támasztva, az egyháziakat ä világiakkal összeveszítsék ; némely pontok által oly jogoktól akarják megfosztani a főpapságot, melyekkel az a keresztyénség kezdete óta bírt e hazában. Az urakat a nemesek ellen, ezeket ismét amazok ellen izgatják, hogy a zavarosban halászhassanak. De mindezek mellett számtalan panaszuk volna az erdélyi fejedelem ellen, a ki miatt oly sok nemesnek, özvegynek és árvának birtoka elvétetett, oly sok keresztyén ember esett török fogságba stb. Ez-e — úgy mond — a haza szabadságáért való harczolás ? Ezen nyomorúság mellett van vagy 25—26 oly vármegye az országban, melyek a fejedelmi biztosok követeléseiről tudomással sem birnak, ezekben sok főúr és nemes, és az egész klérus tudni sem akar rólok. Elismerik a királyi biztosok, hogy e kívánságok között vannak olyanok is, melyek az ország közjavát illetik s melyeket ő felségének teljesítenie kell; de legnagyobb baj az, hogy azoknak nagy része, a kiknek nevében a biztosok szólanak, nem adta beleegyezését az ily követelésekhez. Ezeket csak azok akarják, a kik a hazát veszedelembe döntik. Az egész országnak kell ő felségével tanácskoznia a közjóról; s e tekintetben ők is készeknek nyilatkoznak közreműködni s felkérni a királyt