Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

azt válaszolá: neki senki sem vethet lakatot a szájára, hogy szabadon ne szólhasson a közügyekről. Ehhez neki, úgymond, több joga van, mint ő felségén kivül bárki másnak. A fejedelem követeit nem ismeri el sem directorinak, sem praeceptorainak; tud ő annyit, mint ő kegyelmök, stb. Azonban néhány nap alatt lelohadt haragja. Hivatta magához Lónyayt, hogy helyreüsse a haragja által elkövetett hibát. Ez azonban nem akart menni, nem akarta hallani a fékezhetetlen indulatú ember kitöréseit. De társai más nézetben voltak; rábeszélték Lónyayt, hogy csak menjen, háthajó órájában fogja találni a nádort, és egy magánbeszélgetés által előbbre viheti az ügyet. Csakugyan úgy lett. A nádor nyájasabban fogadta őt, mint remélte; de azért urának felsőbbségét mindig hánytorgatta. Úgy tett, mintha nem egyenjogú felek állanának egymással szemben, hanem mintha a császáriak csak meghallgatására jöttek volna annak, a mit a fejedelmiek kérni fognak. Eszterházy megmutatta Lónyaynak Ferdinánd plenipotentialisát; és kijelentette, hogy e szerint ő felsége, majd decretum alakjában fogja kiadni a maga határozatait. Lónyaynak kifogása volt a »decretum« kifejezés ellen. »A magyarok — úgymond — félnek a decretum szótól, s annak hallása is indulatba hozza őket; jobb lenne, ha az assemratio kifejezés tétetnék. Társai azonban másnap e kifejezést kívánták betétetni: »sub verbo regio et bona fide christiana,« minthogy csak az nyújt elegendő biztosítékot arra nézve, hogy a tanácskozmány eredményét magáévá fogja tenni. Ezen magán természetű tanácskozások után november l-jén következett nyilvános ülés, a hol Lónyay hosszasan fejtegette a lassú haladás okait, Sajnálattal említé, hogy a nádor felvetette a megbízó levelek kérdését, és különösen azt, hogy a fejedelem ügyét a felvidéki vármegyék ügyétől elválasztani akarja. Ez ellenkezik utasításaikkal, melyektől eltérniök nem lehet. Ezeknek értelmében a tanácskozás fonalát ott kell felvenniök, a hol az Sárosban félbeszakadt. Kívánja, hogy halanequit, pedibus pulsando et dicendo pokol pokol aliquoties de principe igazat mondtam, etiam dentes rigendo . . . Bártfai jegyző naplója. Nemz. Múzeum.