Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

házi vagyonok révén a kath. püspökökre nézve nemcsak elismerési, de egyenesen kinevezési joga legyen, a míg a protestánsokat illetőleg még a megerősítés joga sincs meg, — semhogy ezen állapot továbbra is fentartassék: százezerszer inkább a secularisatiót fogadom el. Ez az én világos és határozott állásfoglalásom." Ezen nézetben volt Madarász József is. Thaly Kálmán azonban a jelen viszonyokat nem tartaná alkalmasoknak a szekularizáczióra. Bizony ezek után jó lelkiismerettel mondhatom, hogy a papi birtokok szekularizácziójának kérdését nem a protestánsok vetették fel sem 1844ben, sem most; — hanem ijesztésképpen felvetik minduntalan a római papság jó barátai és érdektársai. Hiszen tudjuk, hogy a feudális főurakat újságokban és gyűlésekben azzal ijesztgetik, hogy ha a régi magyar királyoktól származott papi vagyont el lehet venni, akkor az ugyanazon királyoktól nyert nemesi és főúri birtokokat is el lehet és kell elvenni. Az értelmetlen magyar parasztot pedig azzal ijesztgették, hogy ha most elveszik a papok birtokát, akkor a hazánkban létező nemzetiségek ősi jogon elveszik a magyar parasztember birtokát is. A tönkrejutott magyar gentryt még ma is azzal ijesztik, hogy mivel az egyenjogúság alapján a zsidó is szerezhet vagyont, tehát inkább a papok kezében maradjon a vagyon, mint a zsidóknál! Úgy beszélnek és izgatnak, mintha azok a törvények, melyek felszabadították a földet, a jobbágyot és a sajtót; melyek eltörülték a nemesség és