Zsilinszky Mihály: Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest 1908.

III. Kísérlet az 1848-iki vallásügyi törvény végrehajtására. Első félreértések; eltérő felfogások. A protestánsok intézkedései és aggodalmai, javaslatai. A király a nagy fontosságú XX. törvényczikket a főpapok óvástétele ellenére szentesítette. Ez országszerte nagy örömet okozott. A minisztériumot, mint láttuk, maga a törvény utasította, hogy az illető vallásfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elé kimerítő törvényjavaslatot terjeszszen be. És a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzá is látott nehéz feladatának megoldásához. Még augusztus havában hívta fel a felekezeteket javaslataik megtételére. Kétségtelen, hogy a szentesített törvény békés, csendes viszonyok között, minden nehézség nélkül végrehajtatott volna. Azonban a rohamosan bekövetkezett sajnos politikai és hadi események, valamint a clerus magaviselete, heves izgatása a békét és nyugalmat feltételező alkotásokat lehetetlenné tette. A míg csak a nagy elvek kimondásáról volt a szó, addig a munka könnyen és gyorsan ment; de mikor azoknak az elveknek életbeléptetésére került a sor, akkor egyszerre a nehézségeknek egész tömege jelentkezett. A remény és rettegés érzelmeinek hullámzása által felzaklatott kedélyek szélsőségek felé sodortattak. A szabadság és egyenlőség eszmeinek diadalában bizó nemzet és annak sorsában most is őszintén osztozó protestáns felekezetek tele voltak lelke-