Zsilinszky Mihály: Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest 1908.

két hitvallású protestánsok és az óhitű görögök megnyugtatására. Az egyikben az unitáriusok vallása is bevétetik a többi vallások sorába.* Az elsőt, mely az összes törvényesen bevett vallásfelekezetek egyenlőségéről és viszonosságáról szól, Pázmándy helyettes jegyző olvasta föl. A fölolvasott czikkeket az alsó tábla egyhangúlag, minden megjegyzés nélkül fogadta el. Az ennek kapcsán fölemlített zsidóemancipációt, a sajnosán tapasztalt körülmények miatt Kossuth se tartotta tanácsosnak most egyszerre keresztülvinni. A főrendiházban a főpapság méltó akart lenni tizenhetedik századbeli türelmetlen elődeihez. Megismételte a híres «absque tarnen prejudicio ecclesise r.-katholica3»-féle kikötéseket. Scitovszky János pécsi püspök, a későbbi primás, tárgyalni kívánta az összes czikkeket, mert — úgymond — nyolcz-százados törvényeken, a bécsi és linczi békekötéseken és számos fejedelmi eskün alapuló jogokról van szó. Kifogásai a második és harmadik czikkekre vonatkoztak. A tökéletes vallási egyenlőség és viszonosság általános elveinek fölállítását ő olyannak tartja, mely nem békét, hanem nyugtalanságot fog előidézni. Hangsúlyozta ugyan, * Szövege ez: Törvényjavaslat a vallás dolgában : 1. §. Az unitária vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik. 2. §. E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatok meg. 3. §. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s az elvnek részletes alkalmazásával, a minisztérium, az illető hitfelekezetek meghallgatásával, a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. 4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás, valláskülönbség nélkül, mindenkinek kölcsönösen megengedtetik. 5. §. A minisztérium rendelkezni fog, hogy a bevett vallásokat követő katonák, saját vallású tábori lelkészekkel látassanak el.