Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

IV. Forgács Ferencz érsek 1610-ben protestál a zsinat határozatai ellen; majd 1611-ben Nagyszombatba ellenzsinatot hív össze — az evangélikusok ellen. — 1612-ben a «kath. Status» folyamodik a királyhoz, a klérus a pápához. — Mátyás ingadozik. — Az evangélikusok szervezkednek. — Agenda-Polemiák. - Tanulságok és fogadalmak. — A jövőnek feladatai.

Az uj superintendensek feladatukhoz képest siettek is eleget tenni kötelességeiknek. Minél erősebben ostromolta a kath klérus az evang. híveket, annál nagyobb buzgóságot fejtettek ki gyülekezeteik megvizsgálása és erősítése körül. A tett tapasztalatok kölcsönös közlése és megbeszélése végett az evang. superintendensek gyakran jöttek össze. így 1612-ben Bilsen. Itt nemcsak az egyes gyülekezetekben telt tapasztalatok adtak nekik elegendő tárgyat a rendezés folytatására, hanem különösen Forgács bíboros érsek nagyszombati zsinatjának fentebb közlött némely jogtalan határozatai is. Főképpen azok, melyek a kath. püspökök egyházi látogatásáról, az ereinek könyvek olvasásáról, az úrvacsorának kélszín alatti kiszolgáltatásáról, az egyházi tized és cenzus fizetés körüli perekről szólottak. Ugyanekkor lépett fel irodalmi téren egy másik hatalmas kath. főpap, a szintén protestáns szülőktől származóit Pázmány Péter is a zsolnai zsinat határozatai ellen. Ezt sem lehetett hallgatással mellőzni. Nem tudjuk, ki rejtőzik „Pécsi Péter freiwaldi lelkész" álnév alatt, valószínű, hogy maga. Lányi Illés; de az bizonyos, hogy «Malleus peniculi papistici adversus apológiám solnensis synodi editi» . . . czímű munkájában — mely szintén 1612-ben jelent meg Kassán, — hatalmas érvekkel és megfelelő éles hangon czáfolja meg benne azokat a «tévedéseket, rágalmakat és hazugsagokat», melyekkel Pázmány támadta az evangélikus tanokat, az evang. superintendensek és lelkészek méltóságát. Erre Pázmány vitatkozási ügyességének teljes erejével válaszolt a «Logi alogi. . .» czímű, egész kötetre menő — 254 lapra terjedő — dolgozatával. Ebben róm. kath. szempontból czáfolta a Malleusban felhozott igazságokat. Erre oly nagy súlyt helyezett, hogy az egész országban elterjesztette; sőt még híres «Kalauza»-