Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.

ebben a királyságban bevétetett, saját hitvallását követő elöljárói, vagyis superintendensei, püspökei legyenek: azért lehet és kell evangélikus superintendenseket is választani, akiknek a többiek, alá lesznek rendelve, hogy ekképen az evangélikus lelkészek megszabaduljanak attól a pápás járomtól, amely eddig nyomorgatta őket. És minthogy ezen dunáninneni tíz vármegye oly nagy terjedelmű, hogy azokat egy ember, ha még a legalkalmasabb volna is, sem hasznosan látogatni, sem a pereket, melyek idővel felmerülhetnek, felülvizsgálni és mindent végezni képesek nem lennének; ezért szükséges, hogy három superintendens választassák, a szász egyházak példája szerint és úgy, amint az a római szent birodalomban levő más ágostai hitvallású egyházaknál történik, melyeknek saját területeiken saját superintendenseik vannak, akiket törvényeik kötik.« Végül felhívta a jelenlevőket, hogy félretéve minden magán érdekeiket, tanácsaikat és ítéleteiket okosan, az egyház közös javára nyilvánítsák. Erre felszólalt a galgóczi lelkész, Fabricius János, aki társainak nevében kijelentette, hogy csakis isteni kegyelemből történhetett az. hogy az evang. egyház, daczára a romlására évekkel ezelőtt néhány ellenségei által tett összeesküvésnek, megőriztetett és hogy nyilvános országos törvények által nyíltan lett biztosítva. Ez az egyház eddig tűrve volt és úgy látszott, hogy egyesek önkényének van kitéve. Hogy azonban Isten a király szivét meglágyította s feléje hajlította, s az evang. főurak akarata teljesült: azt első sorban az isteni kegyelemnek kell köszönni; azután a magyar evang. főurak bölcsességének, akik között első helyet foglal el gr. Thurzó György, aki a Bocskay-féle mozgalom idején hű maradt a császári felséghez és a mostani magyar királyhoz. A gróf vallásossága és buzgósága, amint ezelőtt ismeretes volt mindenki elölt,