Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.
II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.
nem barátkozhatik a farkasokkal. Aki gyümölcsös kertjét megóvni akarja, annak nem szabad odabocsátania a vadakat, oroszlánokat, medvéket, rókákat és disznókat. . . . Az eretnekek rosszabbak, mint a török rabszolgaság . . . Ezért a jezsuitákat nem szabad kiűzni Magyarországból, mert ezek leghívebb őrzői az Úr gyümölcsös- kertjének! A magyar trón birtokosa teljesen a jezsuiták kezében volt. Ezeknek befolyása alá kerültek azok a róm. kath. magyar egyházi főméltóságok, akik prol. nemesi családokból származván, kétszeres buzgósággal fanatizálták a különben is beteg kedélyű Rudolf királyt. Ezek között kivált Forgách Ferencz püspök és kancellár, aki belevitte a gyenge királyt törvénytelen erőszakosságokba, és az országot á belháború pusztító tüzébe Ez volt az, aki Bocskay Istvánt és társait arra kényszerítette, hogy az arany-bulla cllentállási jogára támaszkodva, fegyvert fogjanak a vallási és politikai szabadság kivívására. Önök tudják, tisztelt hallgatóim, hogy ezúttal a hadi szerencse Bocskayéknak kedvezett és a király kénytelen volt békét kölni vele. De a békealkudozások ideje alatt is Forgách érsek volt az, aki a gyenge királynak azt merte tanácsolni, hogy inkább vesszen el az ország, semhogy az eretnekeknek szabad vallásgyakorlatot engedjen Ő Felsége. De a fegyveres erő és az egymás után következett szerencsi és korponai országgyűléseken lapasztalt kedvezőtlen hangulat arra kényszerítetle az uralkodó családot, hogy komolyan gondoskodjék a békéről, mert a magyar korona veszedelembe került. Bocskay, kinek a magyar koronát a török szultán felajánlotta a béketanácskozások folyamán a «magyar nemzet nevében* azt követelte, hogy Ő Felsége minden várban, városban, falun és mindenütt egész Magyarországban, szabad vallásában mindenkit megtartson és abban senkit meg ne háborítson. A Lajos király
