Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása. Mielőtt az első országos jellegű zsinatnak lefolyását elbeszélném, ki kell térnem az országos siralmas közállapotok festésére, hogy megértsük a zsolnai zsinat összehívásának okait és határozatait. Ekkor fonódott össze szorosabban a magyar haza sorsa a hazai Protestantismus sorsával. Együtt véreztek, együtt küzdöttek alkotmányos szabadságukért századokon át. Hogy világos képet nyerjünk az ezenkori állami és egyházi állapotokról, olvassuk meg csak a magyar országos rendek keserves panaszát az 1602-iki országyülésen. «Kétféle fegyverek, ú. m. honiak és idegenek egyiránt bántják a parasztok, urak és papok javait; feltörik a templomokat, felássák a sírokat, hogy a halottakon található ékszereket elrabolják; gazdáikat veréssel, sebekkel illetik, sőt gyakran mégis ölik . . . Dühök egyiránt kiterjed minden nemre, korra osztályra. Még az adószedőket is kirabolják . . . így lőn, hogy számtalanok, kik nemes vérből származtak s egykor birtokaikon bőségben éltek, most rongyokkal fedve, éhesen koldulva kénytelenek bujdosni* Egész falvak kiraboltatnak anélkül, hogy a tettesek kérdőre vonatnának: Castaldok, Belgiójosok és Karaffák senkinek sem voltak felelősek. * L. Horváth Mih. Magyarország Tört. 1871. kiad. IV. 479.1.