Zsilinszky Mihály: Dr. Székács József evang. püspök 1809–1876. Budapest 1909. (Egyházunk nagyjai IX.)

tával — az ebből támadt félreértés következtében elvette tőle fiát, s egy német ember házába adta ; de ahol nem sokáig maradt, mert az abonyi postamester Butkay József, fiai mellé correpetitornak fogadta fel. Havonkint hat forintot és igyen alumneumot kapott. Nagy volt e felett a szülék és Szigethy lelkész öröme; s még nagyobbá vált akkor, mikor meghallották, hogy Jóska nemcsak latin, hanem magyar verseket is próbál csinálni, és hogy egy felköszöntő versével a berényi (Wenckheim) uraság tiszttartója, Major Pál házában nagy hódításokat tett, úgy hogy a tekintetes asszony ebédre is- meghívta. Ez nagy esemény volt a szegény diák életében ; nemcsak azért, hogy megvendégelték, hanem különösen azért, mert Majoroknál Berénynek előkelőbb embereivel volt alkalma megismerkednie, különösen pedig Bodroghy Pap István jegyzővel, aki aztán gyakran magához hivatta, tudományos és magyar költészeti tárgyakat beszélt meg vele. — Székács a szünnapok alatt, otthon Szigethy által ismerte volt meg Berzsenyi és Kölcsey munkáit.; Bodroghy pedig Csokonayt, Daykát ós Kisfaludy Sándort ismertette meg vele, mint a magyar népies irány képviselőit. De a klasszikusokkal foglalkozó ifjú ezeknek verselési modorát nem tudta méltányolni, ő mindenek felé emelte a magyar Horatiust — Berzsenyit. így haladott előre Székács tanulva és tanítva, tanáraival és más előkelő férfiakkal érintkezve hat éven át Berényben, midőn azon komoly kérdés merült fel, hogy a bölcsészet és theologia hallgatására, hová menjen ? Bodroghy, ki első találkozása óta őszinte jóakarattal viseltetett iránta, határozottan Sopront ajánlotta neki,