Zsilinszky Mihály: Áchim Ádám élete. 1830. szept. 1. – 1899. okt. 23. Budapest 1901. (Jótevőink arczképcsarnoka)

Míg a presbyterium az illető esperessel egyetértőleg az új papválasztás előkészítésén működött, addig az eltávozott lelkész rokonsága a nép jogaira, szenvedélyeire hivatkozva, azon volt, hogy a papi állás be ne töltessék; mert azt akarta, hogy Jancsovics visszahivassék és parochiájába visszahelyeztessék. Hónapokon át tartott a belháború. A gyakran ismétlődő botrányok rossz hírbe keverték a szarvasi egyházat; mert a papválasztást csak kétszer ismételt templomi botrányokkal meghiúsított választás után lehetett megejteni, az akkori esperesnek, Szeberényi Gusztávnak személyes vezetése mellett. November 5-én nagy küzdelemmel, 440 szavazattal, Áchim Ádámot választották szarvasi lelkészül. Ez ellen a választási botrányok rendezése miatt állásától felfüggesztett egyházi felügyelő a fellázított néppel tiltakozott és úgy az esperességnél, valamint a kerületnél és Székács József püspöknél kérte Áchim megválasztatásának megsemmisítését. De a pártok felett álló püspök, az ügynek alapos megvizsgálása után, kénytelen volt kijelenteni, hogy „mivel a választás a kerületi Utasítások XII. része, IV. szakasza, 3. sz. betűje és szelleme szerint történt ..." Áchim Ádámot rendesen megválasztott szarvasi lelkésznek tekinti, s meghagyta az esperesnek, hogy őt a szarvasi papi hivatalba ünnepélyesen vezesse és iktassa be. Emelkedett szellemű főpásztori levelében kifejezte a püspök abbeli reményét, hogy a szomorú meghasonlás, „mely Isten népét nem a szeretet egy táborává egyesíti, hanem a gyűlölség táboraira osztja fel", meg fog szűnni; és hogy a nép „Áchim Ádámot, ki eddigi működésében az Isten seregének tüköré vala, s meggyőződése szerint 2*