Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - V. A reformáció híveinek egyházakká s külön felekezetekké való alakulása

kiadott királyi rendeletek szerint üldözendők az eretnekek, de a lutheránusok ilyenekül nem említtetnek, sőt ha el is fogtak egykét evangélikus lelkészt, azoknak szabadon bocsáttatását követelik a rendek (1552) és gr. Salm Miklós főparancsnok ki is jelenti, hogy kész némely foglyokat, kiket Léván őrizet alatt tart, szabadon bocsátani. De mutatja a Németországon tett intézkedések hatását az is, hogy az 1548-ban összegyűlt rendek is az egyetemes zsinattól remélték a vallásügy terén a dolgoknak jobbra fordulását; hathatós szavakkal kérték a királyt, használja fel befolyását a pápánál mind közvetlenül, mind császári bátyja útján is, hogy az egyetemes zsinatot mielőbb hívja össze.

1 Az 1548-iki törvénynek fentebbi értelmezése mellett szól még világosabban azon körülmény, hogy midőn Ferdinánd a váci püspököt ós Sibrik Gergelyt a felsővidéki kir. városokba küldötte biztosok gyanánt az eretnekek kinyomozása ós kiűzése végett, az öt szabad kir. város — Kassa, Lőcse, Eperjes, Bártfa ós Kis-Szeben — Stockei Lénárt bártfai lelkész ós tanító által készített s a nevezett városok által aláírt hitvallást — a confessio pentapolitana-t'— nyújtotta át a biztosoknak s ezek útján Ferdinándnak, mely hitvallás tartalma teljesen egyező az ágostai hitvallással. Ezzel igazolták magukat s pedig teljesen kedvező eredménynyel az eretnekség gyanúja ellenében. De azon értelmezés mellett szólnak — mint mondók — azon zsinatok határozatai is, melyeket a protestánsok egyházuk szervezése, kormányzása, a valláserkölcsi élet fejlesztése érdekéből 1548 után az ötvenes évek közepéig tartottak. Ily zsinatok voltak a Petrovics Péter birtokai közé tartozott, s Csanádmegyének Aradmegyóre dűlő részében fekvő Toronya községben,

2 valószínűleg Petrovics felhívására s az ő védelme alatt tartott zsinatok 1549 és 1550-ben. Az előbbi zsinaton 13, de ma már közelebbről nem ismert cikkelyt alkottak a lelkipásztorok tisztéről, életéről, erkölcséről ós ruházatáról; az utóbbi zsinaton az iránt hoztak végzéseket, hogy a püspök miképpen járjon el tisztében, azaz miként teljesítse az egyházak látogatását. Figyelmet érdemel továbbá a beregszászi zsinat, melyet hasonlóképp Petrovics ekkor Munkács főurának a védelme alatt tartottak 1552-ben, melyen az 1 L. Zsilinszky id. m. 36. 1. 8 Az a nagy török dúlás, mely e vidéket néhány évvel később érte, elseperte Toronyát a föld színéről; a következő nemzedékek előtt neve is, helye is ismeretlen volt, mígnem az újabb időkben Eácz Károly ref. lelkész, a zarándi egyházmegye tört. írója fényt derített e több mint 300 éven át homályborította helyre. L. Kiss Áron id. m. 16. köv. lapokon.