Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

A zsinatról szólva meg kell emlékeznünk arról is, hogy az az egyháznak eddigi törvényes nevét, a »helvet hitvallási evangélikus « elnevezést — mely mellett az ágostai hitvallású evangélikusokkal együtt egyszerűen »evangelikusoknak«' neveztettek hívei az országos törvényekben — az »evangélium szerint reformalt« névre változtatta át. Megemlítendő továbbá az is, hogy sok fontos ós életbevágó kérdést, mint az egyházi adózást, az egyházközségek 3£ SZÁSZ DOMOKOS. anyagi ügyeinek rendezését, a lelkészi fizetések korszerű reformját, nemkülönben a lelkészi gyámintézet ügyét a zsinat még ekkor alig érintette, vagy teljesen is mellőzte. Az új egyházi törvények életbelépte után 1883-ban 'a konvent is megkezdte rendes működését. Tevékenysége első 9 óvóben, t. i. az 1891. évi zsinatig, főleg a theológiai szakoktatás rendezése, a középiskolai orsz. törvény életbeléptetése s az országos közalapi segélyezés megindítása képezik főbb alkotásait. A lelkészi és tanári gyám- és nyugdíjintézetre vonatkozó munkálatait a kerületek nem