Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

amely csak az időközben nyert államsegély egy részének felhasználásával jutott odáig, bogy 1883-tól fogva segélyeket is osztogathat. Legyen itt megemlítve az is, hogy a régi fejedelmektől alapított és legnagyobb részben a XVIII. század legelejétől eltartott különböző, az államkincstárból fizetendő javadalmak ügyét, az ú. n. »cameraticum«-okat, az alkotmányos kormánnyal kötött perközi egyesség következtében, 14.000 frt évi összegben, sikerült megnyernie 1881-ben a ref. egyháznak. Az összes magyarországi protestánsoknak is van egy együttes alapjuk, a nagylelkű róm. kath. főúr, báró Baldácsy Antal által, a magyarországi 11 szuperintendenciára hagyományozott s körülbelül másfél millió forint értékű földbirtokból álló »Baldácsy-alap«, melynek rendeltetése a szegény egyházak segélyezése, a püspökök illő díjazása ós a lelkészi özvegyek s árvák gyámolítása.

1 Ezen alap manapság már évenként mintegy 100.000 koronát képes a 11 egyházkerület rendelkezésére bocsátani. Az anyagi gyarapodásról elmondhatjuk, hogy az utolsó negyven óv e tekintetben igen szép eredményeket képes felmutatni. De az a körülmény, hogy közalapjainkat folyton szükséges gyarapítanunk, eléggé mutatja a még mindig fennálló s kiálbó szükségleteket, melyek különösen hitsorsosainknak egyházi terhekkel való túlhalmozásánál a legszembetűnőbbek. A pátens korára vezethető vissza protestáns egyházunknak egy nevezetes alkotása, mely egy egészen új fajta egyházi tevékenységnek első zsengéje, t. i. az országos prot. árvaház. Egy teljesen elhanyagolt mező: az evangéliumi szeretet-munkásság mezeje tárult fel ezáltal egyházunk előtt. Kicsiny, igazán csekély kezdetből indult ki ez az intézet, hasonlatosan ama mustármaghoz, míg végre mostan már terebélyes fává lett. Meyer Antal, Hornyánszky Viktor, Bauhoffer György, dr. Palló Sándor, Bieberauer Tivadar, Van Andel Adorján és Scholtz János, az egyházalkotmány körüli harcokban ismeretlen, vagy nem előnyösen ismert, de evangéliumi szellemtől vezetett férfiak irták alá az első felhívást egy árvaegylet alapítása iránt és kezdeményezésükre 1859 május 17-én 158 rendes és 61 pártoló taggal, mintegy 1131 frt évi jövedelemmel indult meg az egyesület. Egyelőre tíz árvát vettek fel s bérelt helyiségben helyezték el őket. Az első évi bevétel 4000 frtot tett ki, de már tíz év múlva 16.000 frt volt az és 44 árvát tartott fenn, saját épületében.

2 Ettől fogva még 1 Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876. 463. lap. Az alapítványlevél. - U. o. 1869. 1571. lap.