Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

kiválóbb a »Prot. Egyh. és Isk. Lap« volt, mert a gyakorlati életnek szolgálva, az elnyomatás korszakában a magyar prot. világ kitűnőségeinek találkozó belye, a védelem ós építés eszközeinek tisztázására szolgáló szerv volt. A politikai élet élénküléséig jóformán nem is lebet egyszerűen egyházi lapnak sem nevezni, mert annak a körét éppen a benne védelmezett ügy fontosságánál s az irók társadalmi s politikai szerepkörénél fogva túllépte. Nevezetes még azért is a »Prot. Egyházi ós Iskolai Lap«, hogy vele kapcsolatban indult meg az első népies vallásos folyóirat, a »Házi Kincstár«, mely több éven át fenn tudta magát tartani. Pontos vállalkozás volt, de kevés sikerrel járt a tiszántúli egyházkerület által kiadott »Egyhazi Könyvtar«, mely sem népies, sem tudományos nem tudott lenni s így a két irány között ingadozva, hamarosan elhunyt. Hasonlóképpen a kísérletezések között kell felemlíteni Révész Imrének s másoknak azon törekvését 1863-ból, hogy egy magyar protestáns irodalmi társulat alakíttassák. Tagok ugyan szép számmal jelentkeztek, de a megalakításhoz az engedélyt a helytartótanácstól nem lehetett megnyerni. Sok időbe került, míg végre a prot. irodalom nagyobb lendületet vett, de azért lassanként ez is bekövetkezett. A theológiai ellentétekből vette eredetét, mint akár a hatalmas német prot. theológiai irodalom is. Már a század elején s fel a negyvenes évekig tapasztalható, hogy a mult századi (XVIII.) felvilágosultság s az ennek nyomában keletkezett rationalismus a magyarországi protestánsokat, egyháziakat és világiakat egyaránt hatalmába kerítette. Voltak ugyan igen tekintélyes számmal tisztes tudós papok, tanítók, világiak, kik atyáik hitével megelégedtek, de az irodalomban a racionalizmus hatása a túlnyomó. A róm. kath. egyházzal való reunióról, majd a két prot. egyház uniójával kapcsolatosan kifejlődött viták mutatják, hogy a rationalismus milyen tért hódított. De hogy azért a régi hithűség sem halt ki, azt legvilágosabban az mutatja, hogy a két prot. egyház uniójánál a dogmatikus Unió gondolatáról az első percben letettek ós csak szervezeti és kormányzati Unióról volt szó. Nagyrészben ez a szellem jött át 1848 utánra is, azzal a különbséggel, hogy a szabadabb filozófiai irány még jobban hódított. A németországi protestáns egyletesek mozgolódásai, majd a »Protestanten Verein« megalakulása nálunk is magasra dagasztotta a szabadabb szellemű theológiai irány hullámait. Amint egyházunk belső bajai némileg csillapultak s szorongattatása megszűnt, kezd nálunk is élénkülni a theológiai szellem. Az első előcsatározások a »Protestans Egyházi ós Iskolai Lapban«