Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

törekvéseik jelzésére elegendő csupán annyit felemlítenünk, hogy a két prot. egyház tanítói és iskolái céljaira 33.000 k. hold földet fordít, míg a róm. kath. egyház, több mint kétszer annyi lélekszáma és óriási papi fundusai dacára, csupán 40.000 holdat. Az absolut korszakban kezdődött s azóta rohamosan halad előre a prot. leánynevelés felkarolása is. A debreceni, miskolci, szatmári, aszódi, rozsnyói, pápai, marosvásárhelyi leánynevelő-intézetek közül egyedül a debreceni tekinthet az 1848. év előtti időkre vissza, amennyiben első nyomai 1839-ben találhatók fel. Ujabban az állami felsőbb, vagy polgári leányiskolákkal kapcsolatban levő leányinternátusok felé irányul a közfigyelem, aminő volt a pápai és aminő most is a nagyváradi, a kolozsvári. A protestáns irodalomra és theológiai tudományosságra az absolut korszak önsúllyal nehezedett. Nem mintha a tisztán szakszerű munkásságot is gátolta volna, hanem mert a lelkeket elzsibbasztotta. Az irodalom főleg a lelkipásztorok és a tanítók szükségleteit tartva szem előtt, eleinte ebben az irányban, lehetőleg gyakorlati alapokon indult meg. A Fördős Lajos ós mások által szerkesztett »Kecskemeti Lelkészi Tár« ós a Szeberényi Andor szerkesztésében megjelenő »Egyhaz ós Oskola«, Szeberényi Lajos »Tanito az Iskolában« című havi közlönye az első időszaki folyóiratok. Majd 1855-ben jön a »Prot. Képes Naptar«, amelynek megjelenése a szomorú időkhöz képest, irodalmi eseményszámba jött, bármily különösen hangozzék is ez. A theol. tudományos irodalom fellendítésére a legifjabb, de erőtől duzzadó pesti theol. akadémia tett legtöbbet. Itt indult meg már 1856-ban egy vállalat, mely első sorban ugyan jelesebb külföldi művek átültetését célozta, de egyúttal ösztönzőül akart szolgálni az eredeti termelésre is. Hagenbach »Theol. Encyclopädiaja« és Kurz »Szent Történetei« láttak e vállalkozás következtében napvilágot. A bekövetkező egyházalkotmányi viták azután ezen térről másfelé fordították a figyelmet. Az egyházjog története volt a legháládatosabb tér, hol Révész Imre, Irinyi József, majd Kerkápolyi Károly becses munkái arattak maradandó sikereket. És ezzel az egyháztörténelem felé fordult a figyelem, hol Révész Imre, Fabó András és mások tűnnek ki. Az 1857. évben megindul Erdélyi János szerkesztésében a rendkívül becses »Sárospataki Füzetek«, 1858-ban Ballagi Mór felújítja a »Protestans Egyházi ós Iskolai Lapot«, mely immár azóta 48 éven át szolgálja egyházunk ügyét s legújabb történetének megbecsülhetlen kincsesbányája. Ugyancsak 1858-ban indult meg a rövid életű »Kecskemeti Közlöny« is. Ezen folyóiratok között leg-