Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

A kassai törvényszék által elitélt Zsedényi, Máday, Pálkövi, kik az itólet ellen felebbeztek, az eperjesi felebbviteli törvényszék által még magasabb büntetéssel sújtattak. Zsedényi ápril 26-án börtönbe vettetett, bol az eperjesi Ítélet szerint 8 hónapot kellett volna töltenie. Mádayt zsandárok hurcolták el s vitték a börtönbe. Pálkövit betegsége megmentette a bezárástól. A késmárki gyűlés többi tagjai ellen is folyt a vizsgálat ós mindnyájukat előbb Kassára idézték s csak később nyertek annyi enyhülést, hogy lehetőleg otthon hallgattassanak ki. Az 1860. jan. 11-iki debreceni gyűlésért Balogh Péter, gróf Degenfeld Imre, Tisza Kálmán, Daróczy Mihály és mások Nagyváradra, az 1859. dec. 12-iki pesti gyűlésért gr. Ráday Gedeon, Sárközy Kázmér, Filó Lajos Pestre törvényszék elé idéztettek. — Midőn a kormány rájött arra, hogy a Tájékozásban minő utasítás adatott ki a lelkészeknek, valóságos hajtóvadászatot tartatott a Tájékozás GRÓF RÁDAY GEDEON.