Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XXI. A vallásegyenlőség. Ostromállapot, provizórium és a pátens

nagy jóakaratával ós eredményeivel dicsekedett. Emlék- ós röpiratokat készítettek tehát s juttattak a protestáns hatalmakhoz, valamint a nagy közönség elé is. Révész Imre id. br. Vay Miklós kérésére egy második emlékiratot is készített, melyet a báró, nejének angol fordításában, az angol királynőhöz, a porosz uralkodó herceghez s más prot. fejedelmekhez juttatott el.

1 — Ballagi Mór, kinek a Prot. Egyházi és Iskolai Lap szerkesztése körül a cenzúra lenyűgözte kezeit, két füzetnyi röpiratban

2 fordult a nagy német közönséghez, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Németországban ügyeink felől uralkodó és kormányunk által táplált balfelfogás és tájékozatlanság eloszlattassók. Br. Prónay Gábor német

3 és Ludvig János francia nyelvű,

4 kisebb terjedelmű röpiratai szintén igen jó szolgálatokat tettek ügyünknek mindazon körökben, hova eljutottak. A pátens visszavonása után jelent még meg a Prot. Kirchenzeitung 1860.. évi 41. s következő számaiban Révész Imrének egy jeles polemikus irata, mely »A magyar prot. egyház szabadságának védelme némely tekintélyes német tudósok megtámadásai eilen« cím alatt idehaza a Sárospataki Füzetek 1861. évi folyamában is napvilágot látott. Ezen emlék- és röpiratokon kívül a külföldi politikai napisajtót, melynek legtekintélyesebb orgánumai kiváló érdeklődéssel fordultak a magyar protestánsok küzdelmei felé, főleg az emigránsok látták el kellőleg tájékoztató cikkekkel. A legkiválóbb angol, francia és német világlapok igen gyakran és nagy rokonszenvvel írtak ügyünkről. Igaz ugyan, hogy az emigránsok, élükön Kossuthtal, óvakodtak attól, hogy a magyar nemzet szabadságának ügyét felekezeti kérdés színvonalára szállítsák alá, de azért igen alkalmas bizonyítókot láttak a pátens ügyben Ausztria erőszakos és hitszegő politikájának illustrálására ós ilyen szempontból lehetőleg fel is használták azt.

5 A magyar protestantizmus ügye lassacskán a magyar nemzet és a szabadelvű nagy világ közös ügyévé lett. Az egyházi sajtó mellett a politikai is, főleg a br. Kemény Zsigmond szerkesztésében megjelenő Pesti Napló, ilyen szellemben taglalta a kérdést. Itthon a hazában a felekezeti válaszfalak ezen kérdésnél leomlottak. A róm. 1 Révész Imre munkái. 176. 1. 2 Die Protestantenfrage in Ungarn und die Politik Oesterreichs. Hamburg 1860. 3 Das k. k. Patent vom 1. Sept. 1859. als Mystifikation des Protestantismus in Ungarn. Hamburg. 1860. * La liberté religieuse et le protestantismeenHongrie. Paris. Bruxelles 1860. 6 Lásd idevonatkozókig Ballagi Géza: »A protestáns pátens és a sajto« c. müvét. Prot. Szemle 1892. I—II. füz.