Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

SOLTAR AZ AZ JZfNT DAVfDNÄC, CS EGYÉB romdtácn vaherttlm ktel* célból görög nyelven protestáns kátét is írt és nyomatott a brassói nyomdában. Segesvárott Crocäus Lukács és Aegidius, Medgyesen Altenberg Bertalan, Muzsnán ós Berethalmán Aurifaber Vince ós Salicaeus Ferenc, Besztercén Teutscher Máté áttért szerzetes állottak a reformátori mozgalom ólén, támogattatván a városi tanácsok által is. Nem tellett el a mohácsi vész után két évtized, amikor már az egész szász földön uralkodóvá lett Luther szelleme. Erdélynek magyarok-lakta vidékein János király ós Martinuzzi eró's gátakat emeltek a reformáció terjedése elé s jelentékenyebb hódítást az csakis János halála után, vagyis a negyvenes években tehetett, s első sorban azon városokban, melyekben a lakosoknak kisebb - nagyobb százaléka szász eredetű volt. A munkából ós az érdemből az oroszlánrósz Heltai Gáspárnak esett, ki mint pap, író, bibliafordító s nyomdatulajdonos fáradhatlan munkásságot fejtett ki a reformátori eszméknek majd egy, majd más alakban diadalra juttatásán. Heltai szász szülőktől született, s magyarul csak felnőtt korában tanult meg; de miután a nyelvet elsajátította, magyarrá lett lelkében is s a magyar irodalomnak kiváló szolgálatot tett. Akadémiai felsőbb tanulmányait Wittenbergben végezte (1543—1545), főleg Melanchton vezetése alatt. Onnan hazajővén, a kolozsvári szász egyház választotta meg főlelkipásztorául s itt működött 1579 körül bekövetkezett haláláig. Egyik legsürgősebb feladatául tekintette az egész bibliának magyar nyelvre fordítását, s e munkát, több társával együtt, jórészt teljesítette is; de nem kevósbbó szükségét érezte egy nyomda felállításának is. E nyomdában jelent meg Heltai első műve: a Catechismus minor (1550), a magyarra Magyar Nycluen HELTAI CASPAR Sec COLOSVARAT, M* £>. LX. HELTAI GÁSPÁR ZSOLTÁROS KÖNYVÉNEK CÍMLAPJA.