Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete

a Felséget megkeresi, s az 1792., 1793., 1799., 1802., 1804., 1806. években felterjesztett sérelmeinek orvoslását kéri. A küldöttség tagjaiul br. Podmaniczky József, br. Zay Imre, gróf Teleky László ós Domokos Lőrinc választattak meg.

1 Majd midőn ekkor a kihallgatást kieszközölni nem sikerült, 1816-ban Balogh Péter egyetemes felügyelő vezetése alatt új küldöttség állíttatott össze, mely 1817 áprilisában csakugyan a felség elé jutott. Balogh Péter és gr. Teleky József a két egyház egyetemes gondnokai, mindenekelőtt József nádornál készítették elő a kihallgatás sikerét, előadván panaszaikat s feltüntetve a szomorú állapotot, melyben a protestánsok s az őket védő törvény vannak. Majd Bécsben gróf Wrbna főkamarás segítségével ápril 17-én magánkihallgatást nyertek a királytól. A kihallgatás sok érdekes dolgot hozott napvilágra, amelyek a királyra és környezetére jellemző fényt vetnek. A király kijelenté, hogy ő vallásáért senkit sem gyűlöl, csak LÓNYAY GÁBOR. tastsa meg vallása szabványait. A németországi protestánsok kedvesek előtte, hanem a magyarországiak már nem annyira, mivel a római katholikusokat üldözik s a hivatalokból kizárják. Majd azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy — amint látja — a magyar protestánsok több pártatlanságot várnának a német miniszterektől, mint honfitársaiktól, pedig a magyarok között vannak derék férfiak. A lefoglalt bibliákról lévén szó, megjegyezte, hogy »ő nem szereti a sok bibliaolvasást, mert a rosszakaratú emberek minden gonoszt abból igazolnak; hogy a németországi mindkét hittvallású evangélikusok már csaknem teljesen hitetlenek s éppen azért sok tekintélyes férfiú, ki hitsorsosai közt lelke megnyugvását nem találja fel, róm. katholikussá lesz«. A Metternich hercegnél nyert kihallgatáson a kancellár megerősítette a követeknek azt a meggyőződését, hogy a királytól távol 1 Haan L. i. m. 36—39.