Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XIX. II. József és II. Lipót

műveltsége, szabad gondolkodása és nemes jelleme révén, köztisztelet tárgya volt országszerte s a tiszteletet, kegyeletet, amit családja és egyénisége iránt éreztek, arra az intézményre is kiterjesztették, amelyet képviselt s amelynek meggyökereztetését életcélul tűzte ki. Beleznay ellenben új ember volt, akit katonai szolgálata, udvari érdemei emeltek magasra, régi érdemes családok fölé s akinek egyénisége sem volt vonzó; nagy fogyatkozásait nem feledtették kápráztató nagy erények. Az evangélikusok egyetemes gyűlését a Beleznay ösztönzésére egybehívott ácsai értekezleten készítették elő, ahol azonban csak a bányai kerület irányadó fórfiai jelentek meg. (1773. nov. 1.). A bányakerület javaslatát a többi három is elfogadta s Mária Terézia beleegyezésével 1774. ápr. 20-ra Pestre összehívták az első egyetemes gyűlést. Sok tekintélyes világi ember megjelent rajta; ott van három Prónay, egy Podmaniczky, két Tihanyi, Vidos, Beniczky, Matkovich, Pongrácz, Ambrózy stb. Lelkészekről a jegyzőkönyv nem szól. Ez a gyűlés szabta meg az egyetemes gyűlés ós felügyelő hatáskörét. Eszerint az általános felügyeleten kívül jogkörébe tartozik az egyházi és iskolai alapítványok ellenőrzése, a sérelmek megvizsgálása és fölterjesztése, a helvét hitvallásúakkal a testvéri viszony ápolása. Fontos határozata volt az, hogy a szabad kir. városok egyházait és iskoláit is a superintendens felügyelete alá helyezte s ezzel eddig őrzött önállóságukon rést ütött. Sopron és a felsőmagyarországi hat szabad kir. város nem akarta elismerni az egyetemes gyűlést és felügyelő hatóságát, de midőn Niczky, kir. kerületi iskolai főigazgató 1776-ban megkezdte működését s a soproni conventet felszólította, hogy az iskola vagyonáról szóló számadást s a tanrendet mutassa be, szervezetében pedig szigorúan alkalmazkodjék a királyi utasításhoz, Sopron is jóváhagyta az egyetemes képviselet megalkotását, mert oltalmat remélt tőle.

1 Legtovább ellenállt Pozsony, melyben időnként erős lánggal lobbant fel a különállás vágya; talán azt hitte, hogy privilégiumai minden támadás ellen megvédik; talán félt, hogy az egyetemes képviselet, ha erőhöz jut, rést fog ütni gyülekezeti függetlenségén.

2 1781-ben Pilisen közös gyűlést tartottak a reformátusokkal; a türelmi rendeletről s a Ratio Educationisról tanácskoztak. Néha a helytartótanács ellenkezése miatt éveken át nem gyűltek össze; iskoláik függetlenségét azonban féltékenyen óvták, főkép a reformátusok, akiknek ellenállása az egész nemzet figyelmét megragadta. József ily módon 1 Haan L. A magyarországi ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyűlései 10. s köv. 1. 2 1790-ben három pozsonyi lelkész is részt vett. Ez volt a lelkészi kar és Pozsony első szereplése az egyet, gyűlésen.