Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XIX. II. József és II. Lipót
alkalmazták. Keresztesi több ízben panaszkodik miatta naplójában. Époly kevéssé gyűjthet a szuperintendens, ha vizitacióra megy. E megszorításokkal, valamint a gyülekezetek alakulásánál kikötött 100 családszámmal József a lakosság vagyonosodását s adózóképességót védi. Világosan kitűnik ebből, hogy az állam jóléte, biztossága a legfőbb cél; a lekiismeret joga csak addig érvényesülhet, míg bele nem ütközik az állam érdekeibe. II. József politikájának ez az alphája ós ómegája. A türelmi pátens csak kegyelmi morzsának látszik, ha a XIX, század törvényeit nézzük, — de a XVIII. században szédítő haladás. A róm. kath. egyház továbbra is megmarad uralkodó államvallásnak, közjogi, társadalmi, gazdasági téren egyiránt megmaradtak kiváltságai, de egy nagy veszteséget mégis szenvedett. Térítő' munkájában le kellett mondania az államhatalom segítő kezéről; hódításait pusztán tartalmára, belső erejére kellett alapítania s ezen a téren a protestantizmus még megfogyva, megtépve, zilált hadsorokkal is mérkőzött vele. A klérus úgy érezte, mintha az egész állami hatalom hirtelen ellene fordult volna; pedig nem törtónt egyéb, minthogy a küzdőfelek külső befolyás nélkül csaptak Össze a fennmaradásért és a győzelemért. A protestánsok általában örömmel és hálával fogadták József intézkedéseit. Oly hosszú ós sanyarú babyloni fogság után hálájuk helyenként exaltált túlzásokban tört ki. A gyülekezetek örömünnepeket tartottak templomaikban s több előkelő egyházközség közzétette az elmondott prédikációkat. Az irodalomban is van visszhangja az általános örömnek. Keresztesi azt írja, hogy »Debrecen nem ért annál örvendetesebb István napjat«, mint mikor a rezolució publikáltatott. 1 Egy »hálás protestans« németnyelvű röpirata, 2 amelyet Kónyi János magyarra is lefordított, köszönetet mond a császárnak hitsorsosai nevében, egyúttal inti őket, hogy magukviseletével igazolják József bizalmát, az adót jó szívvel fizessék, jótevőjükért minden áldozatra készek legyenek s a többi felekezetek iránt atyafiúi jóindulatot tanúsítsanak. A »Magyar Oröm« valóságos dythirambust ír a türelmi rendeletről. »Mit mondjak a régen várt ós szívszakadva óhajtott tolerantiáról, egymásnak keresztényi elszenvedéséről és békességes eltűréséről mit mondjak ? Tegyem-e ezt a te dicséreteid közibe Felséges Császár és Magyarországnak apostoli királya ? Azt mondom, ő legszebb móltóság a földön, igen helyesen ól az apostoli 1 Keresztesi naplója 24. 1. 2 Der dankbare Protestant gegen seinen duldenden Kaiser. Pressburg, 1784.
