Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XIX. II. József és II. Lipót
A keresztyén tolerancia a vallásszabadság elvéből indul ki, amelyet III. Károly és Mária Terézia alatt hasztalan hangoztattak elődeink. Most az állam elfogadta a protestáns álláspontot: »Mivel ő Felsége meg van győződve arról, hogy kártékony minden kényszer, mely erőszakoskodik az emberek lelki ismeretén, viszont a keresztyén kegyességből fakadó igazi türelem úgy a vallásnak, mint az államnak nagy hasznot hajt, elhatározta, hogy ezt az áldásos türelmességet összes örökös tartományaiban biztosftja.« Fenséges üzenet ez egy fejedelmi szívből a népek millióinak; szokatlan zengése hatalmas visszhangot vert a Duna völgyén végig. A türelmi rendelet óriás jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha a Károlyféle rendeletekkel összehasonlítjuk. Politikai téren kimondja a teljes egyenlőséget, törvény előtt, hivatalviselésben nincs előnye a katholikus embernek. Eljuthatnak minden állami ós törvényhatósági méltóságra, — nem a vallás a döntő szempont, hanem a tehetség, érdem és erkölcsi komolyság. Horvátországban, ahol törvény és egynémely szabad kir. városban, ahol helyi statútum zárta ki őket a közhivatalokból, királyi dispenzació orvosolja a bajt. Nem alázzák meg őket vallásukba ütköző eskütétellel. Nem kell részt venniök idegen felekezetek szertartásaiban. Egyházi tekintetben a fontosabb vívmányok a következők: a magán istentisztelet mindenütt szabad; ahol 100 család együtt van és anyagi elerőtlenedés nem fenyeget, minden külön engedély nélkül gyülekezetté alakulhatnak, építhetnek templomot, iskolát, hívhatnak papot, tanítót. Csupán az a korlátozás köti őket, hogy utcán, toronnyal és harangokkal nem szabad ópítkezniök. Szabad a filiák látogatása, a foglyok vigasztalása, betegek fölkeresése; újra megengedik a superintendenseknek az 1749-ben eltiltott egyházlátogatást; a földesurak családi istentiszteletei nyilvánosakká válnak; a honti ós nógrádi evang. papok ellen indított peres eljárás töröltetik. Zsinattartásra kérhetnek királyi engedélyt s egy katholikus és egy protestáns kir. biztos jelenlétében nyugodtan tanácskozhatnak. Vallása miatt senkit sem lehet büntetni, ha máskülönben ártatlan. A különböző felekezetűeknek egymás vallását ócsárolni nem szabad. Katholikus papnak tilos más nyájbeli betegekhez járni, hacsak az illetők nem kívánják. A helvéthitű bábák mindennemű zaklatása tilos s a szükségbeli keresztelést nem kell erőltetni. Reformot jelent az áttérés és a vegyes házasság szabályozása, bár itt a rendelet két marokkal szórja a kedvezményt a róm. kath. egyháznak. Eltörli a reverzálist, mely a szülőket arra kötelezi, hogy minden gyermeküket róm. katholikusnak neveljék; egységes szabálykópen megállapítja, hogy ha az atya katholikus, valamennyi gyermek az ő vallását