Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

A trón feletti küzdelem kósó'bbi folyamában annyiban is javára szolgált a vallásjavítás ügyének, hogy országunk keleti része oly kormányzók, majd János Zsigmond személyében oly fejedelem vezetése alá került, akik a fejedelmi széknek éppen a reformációban véltek erős oszlopot találhatni. Ezek annak meghonosítását politikai ós pénzügyi szempontból is célszerűnek, szükségesnek látták, és a reformációnak azon ágát, mely a tiszántúli ós erdélyi részek magyar ajkú lakosai között a XVI. század utóbbi felében gyökeret vert, úgy ismerték meg, mint »magyar vallás«-t, mint a magyar nemzeti párt nemzeti s politikai érdekeire nézve — szemben a német párt törekvéseivel — kiválóan előnyösét. Később pedig az erdélyi fejedelmi székben a Királyhágón innen levő protestáns egyháznak is erős védbástyája keletkezett. Az a körülmény, hogy az országnak jelentékeny része a mohácsi vész s még inkább 1541 után török fennhatóság alá került, a vallásjavítás ügyére nézve távolról sem volt annyira káros hatású, mint a haza sorsára. Mert habár az Islam híve előtt egyaránt hitetlen gyaur volt úgy a római katholikus mint a protestáns; habár a török basák és rablók egyaránt pusztították, adóztatták, sarcolták mindegyik keresztény vallás híveit, de a protestánsokat, mint ilyeneket különösebben nem zaklatták, a reformáció folyama elé külön gátakat nem emeltek. Sőt talán az egy Istent hivő muzulmán előtt a protestánsok puritán egyszerűségű templomai ós vallásos szertartásai kevésbbó voltak botránkoztatok, mint a képekben és szobrokban gazdag katholikus templomok. Ezeket a külsőségeket ők, a katholikus vallást alaposan nem ismerők, a bálványimádás s a több istenek tiszteletének jelvényeiként tekinthették. Évtizedek multával úgy alakultak a viszonyok hazánkban, hogy a két politikai párt egyszersmind vallási tekintetben is két párttá lett. Az egyiknek az élén a Habsburg-ház, a másikén pedig az erdélyi fejedelem állott. A Habsburg-ház nemzetellenes politikája többször szövetkezésre kónyszerítette a török udvart és a protestáns nemzeti párt fejeit, az erdélyi fejedelmeket. Következőleg a hazai protestáns egyház többször védelmezőre talált a török udvarban s a török politikában a hazát és nemzetet nem ismerő, nem kímélő fanatikus vallásüldözőkkel szemben. E körülményekhez hozzágondolva, hogy a vallásjavítás befogadására az elmék és kedélyek eléggé fejlettek voltak, hogy a wittenbergi, majd más külföldi egyetemeket látogató magyarországi ifjak száma rohamosan emelkedett; hogy a mohácsi vész után alig néhány évre az ország különböző részeiben nyomdák állíttattak fel, szerte