Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XVIII. Az iskola és irodalom

séget szereztek neki prózai munkái, a Jó illattal füstölgő igaz szív és az Elbágyadt szíveket élesztő jóillatú tizenkét liliom, melyek elmélkedéseket foglalnak magukban jobbára Arndt után dolgozva.

1 Ráday Pál, a híres református fó'ember Lelki kódolásával (Debrecen 1715) emelkedett a kor elsó' egyházi írói közé. Szenei Molnár Albert iskolájához tartozik, az ő formáit kedveli, de énekei felfogásban, érzületben közelebb járnak az igazi keresztyén kegyességhez, mint a puszta zsoltár fordítások. Megvan bennök a bibliai hang és zamat, költői szépségeitől sem idegen, de lelke nem csupán a zsoltárokból merít, hanem a középkor latin énekeiből, főkép Bernát hymnusaiból is. Ráday ban több a tanultság, mint Pekrynében, de a költői erő kevesebb, nyelve is terjengős. Imádságait szívesen olvasták, s könyve a század folyamán öt kiadást ért (1715, 1724, 1747, 1761, 1774).* Petrőczy Kata Szidónia és Ráday hasonlíthatatlanul értékesebb költői egyéniség, mint a század katholikus költői, akár Faludi, akár Amadé. — Velők azonban végződik a sor, Kis János már inkább a XIX. század dicsősége. A korszak vége felé feltűnik rendkívüli irodalmi munkásságával Szőnyi Benjamin, akinek buzgó áhítatú, mély erkölcsi tartalmú bibliás énekei, amiket »Szentek Hegedűje* címen (1762. Kolozsvár) adott ki, a református nép közt JO ILLATTAL FÜSTÖLGŐ Igaz Szív, Mellyet K Világ fzeretetiben fzunnyaclozó Szíveknek fel-ferkentésekre, A R N D JAMOSNAK a' Luoeburgumi Fejedelemfégben való Púfpóknek , az igaz Kerefztyé. nifégröl Német nyelven ki-adott Könyvéből válogatott-ki, És Tizenkét Réfzekbe foglalván , azokhoz véUé Imídságokkfl tgl"" Magjaj nyelvre fordított, *' Magyar Nemzet eUen(e'ge előtt vald már negjedfzeri tttjdosásábvn , Hufzton, és «' Kerefztye'neknek Mhf hajunkra maga költségével kf-n nyomtattátott GRÓF PETRÓCZIKATA SZYDONIAAz Ezer hitízáz nyóltzadik Eíztendöben. A JÓ ILLATTAL FÜSTÖLGŐ IGAZ SZÍV CÍMLAPJA. 1 Thaly K. Irodalom- és műveltségtört. tanulmányok a Rákóczi korból. — Prot. Esték I. (Kovács S.). — Antalffy Endre: Petrőczy Katalin élete. 2 Petrik, Magyarország bibliographiája 1712—1860. — Rádai Ráday Pál munkái. Összegyűjtötte s életrajzzal bevezette Négyesy László. 1889. — Egy énekíró a mult századból. Evang. Egyház és Iskola 1896. (Kovács S.)