Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XVIII. Az iskola és irodalom

mátusoknak pedig a külső részeken hasíttatott ki építésre telket s iskolájukat a grammatikára korlátozta.

1 Egy-két esetben sikerrel járt a védelem. A pozsonyi iskola Bél Mátyás- és Beer-korabeli virágzását rossz szemmel nézte az örökké éber kath. papság és a helytartótanács. Még a Carolina Resolutio előtt, 1727-ben, titkos feljelentés következtében részletes tájékozást kívánt a pozsonyi evangélikusoktól, mit tanítanak iskolájukban, mióta és kinek engedélye alapján áll fenn. A gyülekezet a városi tanács útján azt a jelentést terjesztette föl, hogy iskolájuk az 1681. évi törvény alapján áll fenn, a külvárosban a számukra kijelölt telken épült a belső városi iskola helyett, amit 1672-ben elvettek tőlök. A helytartótanács gondos ellenőrzésre és vizsgálatra utasította a városi hatóságot; a gyülekezet egy küldöttséget választott, hogy élő szóval fejtse ki a helytartótanács előtt az iskola fennállásának törvényes voltát. A kiküldöttek arra is hivatkoztak, hogy a király a vallás ügyében — világos kijelentése szerint •— az általános szabályozó rendelet kiadása előtt semmi változtatást nem enged. Ekkor a zaklatás abban maradt, de pár év múlva, 1733-ban megint kezdődött. A helytartótanács újólag tájékozást kórt a várostól az evangélikusok iskoláiról. Felsőbb helyről újabb parancs érkezett: kutassák ki, hány prédikátoruk, rectoruk, conrectoruk, subrectoruk és tanítójuk van? Miből fizetik őket ? Ha fizetésük közadakozásból gyűl össze, ki mennyivel járul hozzá ? A tanulók kapnak-e élelmet, ruhát ? Vannak-e convictorok, hányan és miféle alapból látják el őket? A kérdések a resolutio mellett kiadott bizalmas utasítás csapásán járnak s a nyomozás a pozsonyi iskola leszállítását célozza. A pozsonyi egyház egy tekintélyes embere, Malik Kristóf, külön felségfolyamodvánnyal járult a király elé ós védelmet kért a folytonos zaklatás ellen. A folyamodványnak azonban alig lett volna sikere, ha erős pártfogójuk nem akad. Az esztendő végén a helytartótanács már kiadta a korlátozó rendeletet ós sürgette végrehajtását. Végső szorultságukban a pozsonyiak Jeszenák Pált küldték III. Károlyhoz, kegyelméért folyamodtak s engedélyét kérték a felsőbb tanfolyamok fenntartásához. Jeszenák, akit nagy tudásáért, jelleméért a király különösen kedvelt, célt ért; valószínűen a savoyai herceg közbenjárását is felhasználta, akinek ügyésze volt. 1734 jan. 6-án volt kihallgatáson a királynál s már két nap múlva leirat érkezett a helytartótanácshoz. E leirat, melyet jan. 12-én közöltek a város1 Földváry L. II. kötet. 261. és következő lapokon. — Fináczy E. I. kötet. 37. lap.