Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XVII. Egyházi élet

távoztatásáért a lakodalom idejét két napra szorítja. Kikel a gyakori »vasárnapi tancolatok«, mulatozás, részegeskedés, szóval minden fajta ünneprontás ellen, amelyért Isten haragja száll a hazára és anyaszentegyházra.

1 Még részletesebb a kuntaplócai gyülekezet 1753. évi fegyelmi szabályzata. Ebből látni, mennyire elharapózott a nép közt mindenféle bűn: ünnepfertőzós (részegséggel és robotmunkával), káromkodás, hamis eskü, haragtartás, a szülék megvetése ós bántalmazása, paráználkodás, tolvajság (udvarban, háznál, mezőn, úton, vásáron), dologtalan csavargás, lakodalomban, keresztség- ós torbeli vendégségekben való rendetlenség és farsangolás. Érdekes, hogy az egyházi járandóság megtagadását, elidegenítését, prédálását, a templom- és paróchiabéli dézsmáknak igazán ki nem szolgáltatását a felsorolt cégéres vétkekkel egy sorban említi. Az egyházi fenyíték eszközei: az eklézsiában orcapirulással való megállás ós abbeli háromszori megkövetés. Az ellenszegülők büntetése kirekesztés s holtuk után, ha penitenciát életükben nem tartottak, »hamar temetést érnek.«

2 Több-kevesebb módosítással ilyenforma fegyelmi rend van a református eklézsiákban is. Keményen megdorgálták a monori papot, amiért lakodalmát Áldozócsütörtököt megelőző nap estéjén tartotta.

3 1738-ban az erdélyi református konzisztórium megkövezésre itélt egy istenkáromlót.

4 Az eklózsiakövetés volt a legáltalánosabb büntetés, a dunamelléki kerület azonban 1741-ben korlátozta a prédikátorok büntető hatalmát. A vecsei consessus, nyilván egykét elhamarkodott itólet tanulságaképpen, kimondotta, hogy a világi hatóság ítélete előtt senkit sem szabad nyilvános penitenciára bocsátani.

5 A lelkipásztor fegyelmi jogának elfajulása volt az a szokás, hogy helyenkint kiprédikálta híveit. A pap ezzel ritkán ért célt, a javuló szándék helyett rendszerint a dac érzetét keltette föl s számos keserű összeütközés forrásává lett. Hódmező-Vásárhelyen két izben egész forradalom támadt miatta s a papok keservesen bűnhődtek azért, hogy a szószékről híveiket korholták. Minden megrovó szó százszoros súlylyal esett vissza fejökre. Az uradalmi inspektor keresztyónellenesnek találta eljárásukat.

6 Az úrvacsora 1 Kerman D. 1707. évi visit. jegyzőkönyvéhez is van csatolva egy részletes, szigorú fegyelmi szabályzat, mely a pénzbirságot is alkalmazza. Zsilinszky: Kerman D. 61. 1. 2 Magyar Prot. Egyháztörténelmi Adattár III. év. 1904. 116—118 és 121—125. 1. Reif P. közleménye a zay-ugróci levéltárból. 8 Földváry i. m. 192. 1. * Marcali i. m. 356. 1. * Földváry i. m. II. k. 110. 1. 6 Szeremley i. m. 23 és 126. 1.