Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - II. A reformáció előkészítése s bejövetele hazánkba

Lőcse, Eperjes, Zólyom, Körmöc, Selmecbánya G-iskra fennhatósága alatt hagyattak, majd midőn Mátyás kegyelmébe fogadta Giskrát, sőt ezt a Tisza mellett több várral is megajándékozta, — kegyelmébe fogadta a fekete sereggé átalakított huszita fegyvereseket, akkor még erősebb gyökeret vert a huszitaság szerte az országban. Az északi részeken több huszita templom épült, vagy ilyenné több katholikus templom alakíttatott át. Némileg kétes hitelű adatok szerint egy-két katholikus főpapban is találtak pártfogókra Husz hívei, igy Henrik pécsi püspökben, ki az ellenük erőszakosan fellépő térítőt megyéjéből kikergette, vagy Pruisz János nagyváradi püspökben, ki a királyt tette irántuk engedékenyebbé, aki azután az általa száműzötteket Moldvából visszahívta s egy részüket Cegléden és vidékén telepítette le. II. Ulászlónak ismert gyenge uralkodása alatt — habár Mátyásnak az eretnekséget a hűtlenség bűnének büntetésével fenyegető dekrétuma ő alatta is érvényben volt... papíron — egyre szaporodtak Husz követői. A nemesek és főbb világi urak közül is többen csatlakozván hozzájuk,

1 1508-ban már zsinatot is tartottak. Hitük főbb cikkelyeit irásba foglalták és azokat, hitük tisztaságának igazolásául, Ulászlónak Fejérváron — II. Lajos koronáztatása alkalmával — nyilvánosan benyújtották, kórvén azoknak megerősítését.

2 A XV. század három egyetemes zsinatáról fentebb

3 említést tettünk mint a vallásjavításnak Európaszerte előkészítőiről. E helyütt elég megemlítenünk, hogy e zsinatokon Magyarország is kiváló mértékben képviselve volt. Nemzetünk egyházi és világi fórfiai közül is számosan hallották és magukkal hazahozták az e zsinatokon hangoztatott

< azon kívánságát a szabadabb szellemű atyáknak, hogy elodázhatlanul szükséges a reformáció in capite et membris. Ha a fentebb mondottakhoz hozzágondoljuk, hogy a reformeszmék meggyökereztetésére és kicsiráztatására szükséges melegágyak, a magasabb iskolák nálunk sem hiányoztak, legalább Budán és Pécsett az akkori viszonyokhoz képest eléggé virágzó főiskoláink voltak; de ha még inkább hozzágondoljuk, hogy a XVI. század előtti évtizedekben, főként azon század első éveiben mily nagy számmal keresték fel az országnak különböző rendű ifjai a külföldi, a párisi, bolognai, páduai, de kivált a krakói egyetemeket: könnyű belátni, hogy a nagy vallásjavítás eszméi hazánkban jól elkészített talajra, azok befogadására kész elmékre ós keblekre találtak. ' Bod. P. I. 137. 2 Páriz pápai F. Romlott fal felépülése; »Hevenesy gyüjtemeny« XVII. köt. 73. sz. 357. 1. 3 10. lap.