Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XV. Az állam és a protestantizmus

járásához folyamodnak. A követek ezt tagadták s biztosították tántoríthatatlan hűségökrö'l. Akkor ügyvivőiket s a városokat támadta meg, főkép Debrecen városát, amelynek hűségében nem bízhatik. Az urak megnyugtatták. Nagy vívmány volt, hogy a király végre mégis szóba állt velők s ha nem javított is a helyzeten, legalább meghallgatta panaszukat. Az 1763/4-iki országgyűlésen Zay Péter ösztönzésére új iratban ecsetelték méltatlan, mostoha gyermek sorsukat. Ez az irat Tihanyi Dániel jogtudós műve s nagyon bizakodtak sikerében. Mária Terézia éppen akkor megneheztelt az országgyűlés többségére szilaj, engesztelhetetlen ellenzéki álláspontja miatt; elfordult a papoktól, a prímást éppen kegyvesztéssel sújtotta s holtáig meg nem bocsátott neki. A protestánsok azt remélték, hogy e felindulás és harag következtében új irányt szab egyházpolitikájának s nemcsak a protestáns urakat, hanem a két árva protestáns egyházat is kegyelmébe fogadja. Reménykedésük azonban nem vált valóra.

1 RÁDAY GEDEON ALÁÍRÁSA. A közölt példák mutatják, hogy a királyság nem távozott el a rezolució álláspontjától, bárhogyan kérték és ostromolták kedvező magyarázatért a szorongatott evangélikusok. Mária Terézia is azt tartotta a türelem ós engedékenység legvégső határának, só't egyes esetekben az alkalmazásban fölülmúlta III. Károly ridegségét s a hatalmaskodást alatta sértő, dacra ingerlő bántalmakkal tették még elviselhetetlenebbé. A protestánsok szorultságukban megpróbálták a külföldi protestáns hatalmakhoz, Angliához, Németalföldhöz, Poroszországhoz való folyamodást, de semmi látatja nem lett. 1719-ben, midőn a templomfoglalás és a papok zaklatása megint megkezdődött, a svájci protestáns kantonok közbenjártak I. Frigyes Vilmos porosz királynál, tegyen valamit a szenvedő magyar hitsorsosokért. A király tájékozást kórt bécsi követétől, Burchardtól, aki jelentésében találó vonásokkal rajzolja a magyarországi állapotokat. A császárt igazság1 Gr. Zay Miklós közleményei a zay-ugróci levéltár adatai alapján a Prot. Szemle és Prot. Egyházi és Iskolai Lap 1901. évi köteteiben.