Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

Különösen nagy hatást gyakoroltak a nép lelkére azok az énekek, melyeket a hazájukból kiűzött, sokat szenvedett lelkészeik és püspökeik írtak. Ezekből vontak le tanulságot és vigaszt; ezekből értették meg, hogy mi volt a Gecemane kertje, mi volt a via dolorosa, a keresztet vivő fájdalom ós a Golgota! Ekkor a nemzetiségi viszály ismeretlen volt az ev. egyház különböző nyelvű népei között. Közös sorsuk, közös szenvedéseik és közös törekvésük volt. A cseh ós német reformátorok műveit szívesen olvasták és megbecsülték. A felvidéki tót evang. népet a husziták utódainak tartották. Ennek nyomát énekes könyveikben is lehet találni; de azért a németből fordított énekek mellett igen sok eredeti tót egyházi éneket is közöltek az úgynevezett coneionálokban. • E téren első úttörő Silván János volt, aki a hót bűnbánó ós más zsoltárokból állított össze egy cseh énekes könyvet 1571-ben, mely hét óv múlva második kiadást ért el. Követték őt: kortársa, Bánovszky György zsolnai tanító és Czengler András rózsahegyi lelkész. Ez utóbbinak csak egy éneke maradt fenn magyarra fordítva. Ennél becsesebbek voltak Lányi Illés első ev. püspök énekei, aki híres énekes és zenész hírében állott, és akitől a nép által különösen kedvelt tiz ének maradt fenn. Ezek között egy Thurzó György nádor halála alkalmából íratott az özvegyen maradt Czobor Erzsébet vigasztalására. Ennek nővére Czobor Anna, Thurzó Szaniszló neje, aki ennek halála után Tarnovszky Szaniszló nejóvó lett, vallásos lelkének ösztönéből maga is szerzett négy tót szent éneket. Ezek magyar fordításban is fenmaradtak ,

x fényes tanúbizonyságot tevén a^kiváló főúri hölgy isten végzésében megnyugvó, bánatos, vallásos kedólyhangulatárói, urának ós népének szeretetéről. Neve az ónekversek kezdőbetűiben van feltűntetve. Mindezeknél ismertebb és kedveltebb énekes könyve volt a felvidéki tót evangélikus népnek a Tranoscius által 1636-ban összegyűjtött és Cithara Sanctorum név alatt ismert énekes könyv, mely némi bővítésekkel és javításokkal mai napig is használtatik a nyilvános tót istenitiszteletek alkalmával. Szerzője Tranowsky György, liptósztmiklósi ev. lelkész, aki Teschenben született ós sok üldöztetést szenvedett. Már a címlapon jelzi, hogy az énekgyűjtemónyben sokféle fordítás van. Az előszóban elmondja, hogy az ev. keresztyének miért szeretnek sokszor ós örömmel énekelni az Úristen tiszteletére ós dicsőségére? Először azért, mert az Úristen csodálatos módon a maga képére és dicsőí1 L. B. Radvánszky Béla: írod. tört. közlemények 1901.