Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

gyalog ment ki a külföldre annyi pénzzel, amennyi most egy hónapi élelemre sem volna elég. Meg kell még említenünk, hogy a János Zsigmond erdélyi fejedelem életében keletkezett unitárius felekezet szintén tartott fel jeles iskolákat. A fejedelmet követő református arisztokrácia egy része elfogadván az unitárius vallást, egynéhány kálvinista iskola is unitáriussá lett. Ezek közt kivált a kolozsvári ós a nagyváradi. Ezeknek egész szervezete ós tanítási rendje egyezett a reformátusokóval. Főiskolájuk, mondhatjuk: »anyaiskolajuk« Kolozsvár maradt, mely körül csoportosultak a tordai, torockói, szenterzsébeti és a hídvégi partikuláris iskolák. Tanáraik szintén resztvettek az akkori irodalmi harcokban s » képzettségük éppen oly magas fokon állott, mint a reformátusoké ós a szászoké. * * * Ami végre a protestáns iskolákban használt tankönyveket illeti, azoknak igen nagy része német és latin nyelven volt írva. A külföldi egyetemeken járt magyar ifjak nagy irodalmi tevékenységet fejtettek ki általában s így arról is gondoskodtak, hogy úgy népiskoláink, mint felsőbb intézeteink a kor színvonalán álló tankönyvekkel legyenek ellátva. Egy ideig "Wittenberg, Strassburg ós Goldberg gyakorolt befolyást a magyar tanítókra, később azonban mindazon egyetemek, melyeken magyar ifjak tanultak. Számuk igen nagy, irányuk sokféle, de szellemük egy ós ugyanaz volt. Ezúttal csak azokból akarunk néhányat bemutatni, melyek magyar nyelven Írattak e korszakban ós melyek világos tanúbizonyságot tesznek arról, hogy tankönyvíróink megállják a versenyt azon kor bármely nagy nemzetének tankönyviróival. Legnagyobb számban vanak a szorosabb értelemben vett hittani tankönyvek, katekizmusok. Ezek között legnevezetesebb volt Keresztúri Pálnak »Csecsemő keresztyén* című könyvecskéje, »mellyet Az Tekintetes és Nagyságos Urak, az Rákóczy György ós Sigmond, Istennek segítségéből, az egész jelenvalóknak nagy örvendezésekkel, dicséretesen ós igen boldogul elmondottanak, mikor igaz vallásokban való szép épületekről abban az próbában bizonyságot tennének, mellyet az Erdélyországnak Kegyelmes Fejedelme az Ur vacsorája előtt kivánt hallani, Kisasszonyhavának 15. napján az 1637. esztendőben, melyre nézve az ő Nagyságok két fia másodnap az Fejórvári templomban legelsőben hiteket megpecsételték.«