Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XII. A protestáns egyház szervezése, közigazgatása, egyházmegyei gyűlések, zsinatok általában

regenerációja« előmozdítassék. Pázmány nagyszombati egyetemének felállítása előtt hat évvel korábban, 1629. év őszén vetette meg ennek a jeles tanintézetnek alapját, még pedig húszezer forintos alapítvánnyal, kilencvenezer forintra becsült hét darabból álló tokaji szőlővel, a nagyenyedi uradalommal és 2200 frt évi dózsmaj árulókkal. Arról is gondoskodott, hogy a szegényebb sorsú tanulok ingyenoktatásban és ellátásban részesüljenek, e cél elérhetése végett negyven alummus eltartására külön alapítványt tett. Bethlennek ezen intézkedéseit ós végrendeletét az 1630. ós 1631-iki országgyűlések is helybenhagyták. A gyulafehérvári főiskola 1630-ban kezdte meg működését négy tanárral, kik a felsőbb tudományokat adták elő és három segéddel — collaborátorral — kik az alsóbb latin osztályokban tanítottak. Hírnevesebb tanárai közül csak Opitz, Alsted, Basire, Piscator ós Bisterfeld neveit említjük itt fel, akik külföldi származásuk dacára egész ambícióval dolgoztak a magyar ifjúság tudományos kikópeztetésén. Ugyanott virágzott fel az I. Rákóczy György fiait és a főurak gyermekeit nevelő »udvari kollegium«, melynek tanárai között elég csak Keresztúri Pált és a század egyik legnagyobb magyar tudósát, Apáczai Cseri Jánost említenünk. Ez utóbbi nemcsak mint a magyar Encyclopedia első írója, hanem mint a nemzeti nyelv nagy mestere is, igazi tanítói hivatással ós apostoli buzgósággal hirdette a protestantizmus magas feladatait. Sürgette a tudományoknak magyar nyelven való előadását ós Erdélyben a fejedelmek oltalma alatt egy egyetemnek a felállítását, melynek legfőbb célja az volt, hogy feleslegessé tegye a magyar ifjaknak külföldi egyetemekre való járását. A kollégiumnak jó hírét és magas rangját bizonyítják az ott tartott theológiai tudományos viták, melyekben gyakran a fejedelem is gyönyörködött, sőt mint bíró is szerepelt. Mindenki sajnálkozott, hogy Apáczai a Basireval való összetűzése folytán elvesztvén a fejedelem kegyét, kénytelen volt Kolozsvárra menni, hol nagy örömmel fogadták mint a kollégium igazgatóját. Bogi tanítványainak ragaszkodását az is mutatja, hogy sokan közülök elhagyták Gyulafehérvárt ós mesterüket követték Kolozsvárra. Alig kell mondanunk, hogy a gyulafehérvári kollégium Apáczainak eltávozásával sokat veszített. Hírneve alászállott, tanítványainak száma megfogyott és mindinkább hanyatlott, míg végre a tatárok feldúlták ós 1658-ban törtónt lengyel beütés után fel is oszlott. De nem szűnt meg egészen, mert Apafi Mihály fejedelem