Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

Erdély sorsa és érdeke szoros összefüggésben volt Magyarországéval, míg I. Rákóczy György tartotta kezében a fejedelmi pálcát. Politikai és egyházi viszonyok ugyanazon irányban fejlesztettek, melyet Bethlen Gábor inaugurált volt. De midőn I. Rákóczy halála után fia, a már atyja életében fejedelemmé választott II. Rákóczy György vette kezébe a kormány gyeplőit, sok tekintetben változtak a viszonyok. Ez a fiatal ós könnyelmű, fejedelem elhanyagolta a magyar ügyeket s másutt keresett tért nagyravágyásának kielégítésére. Vallás tekintetében sem volt oly határozott, mint közvetlen elődei. Anyja, a protestáns szellemű és nemes lelkű Lorántfy Zsuzsanna, amíg ólt, jótékony hatással volt nemcsak reá, hanem katholikus szellemű ós kétszínű nejére: Báthory Zsófiára is. De amint meghalt, megváltozott a fejedelmi udvar erkölcse, szokása ós szelleme. A jezsuiták tért foglaltak; ós ámbár a fejedelem, a rendek kívánságához képest, kiűzte őket az országból, azok álruhában mégis szabadon jártak-keltek a nép között, sőt a fejedelem udvarában is. Mindez, természetesen, elégedetlenséget szült, melyet a fejedelem lengyelországi szerencsétlen hadjárata ós annak súlyos következményei még inkább növeltek. Nagyjelentőségű vallásügyi törvények az erdélyi országgyűléseken most nem hozattak, mert a vallásszabadság biztosítva volt. Az unitáriusok ereje meg volt bénítva a zsidózók által. A katholikusoknak püspöki vikáriusa volt, aki szabadon intézkedhetett s aki nem annyira a protestánsok erőszakossága, mint inkább saját hitfeleinek engedetlensége miatt panaszkodhatott. Az 1649-iki fehérvári országgyűlés megerősítette az 1630-ban elfogadott uniót; az 1652-iki országgyűlés a kiskorú Rákóczy Ferencet választotta meg fejedelemmé, úgy azonban, hogy addig, míg nagykorú lesz és a fejedelmi esküt le nem teszi, a rendek sem teszik le neki a hűségesküt; a választási eskü egyik feltótele volt, hogy a négy recepta religio szabadságát megtartja s azon vallásban, melyben megkereszteltetett, megmarad. Már itt felmerült az az óhajtás, hogy az eddig hozott erdélyi törvények egy rendes gyűjteménybe foglaltassanak. A következő évi (1653-iki) fehérvári országgyűlésre csakugyan el is készült egy ilyen törvénykönyv, melyet az elfogadott ós megerősített (Approbata Constitutio). — Ennek első része az egyházi dolgokról intézkedik. Magyarországon 1655-ben hivták össze ismét az országgyűlést Pozsonyba. Ez az időközben felmerült sérelmekre azt határozta, hogy azok orvoslása az 1649-ik évi X. törvénycikkben s azon évi törvénycikkékben kitett mód és rend szerint történjék. Nádorrá "Wesselényi Ferencet választották meg. Két óv múlva (1657.) meghalt