Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

Dr. Luther Márton és a német reformáció. A XV-ik század folyama alatt, de kivált annak utóbbi felében gyorsított lépésekkel haladnak Nyugoteurópa népei egy új korszak felé. Ifjúi tűzzel, szent lelkesedéssel küzdenek az általuk sötétnek felismert középkor téves, babonás eszméi, a vallási, politikai, társadalmi téren századokon át uralkodott szabadságellenes intézmények s viszonyok ellen. Erősen hajnalodik. Új eszmék, gondolatok, új vágyak, remények töltik el a népek gondolat- és érzelemvilágát. Nem csoda. Hisz egészen új világ keletkezett. A lőpornak nagyobb mérvben használatba vétele gyengítette az oligárkáknak a köznemességgel szemben gyakorolt zsarnokságát. A szabad városok polgárságának gyarapodása erősbítőleg hatott a köz-szabadság után való törekvésekre. A nyomda feltalálása, az egyetemek szaporodása, a szabad szellemet lehelő régi klasszikus tudományoknak s művészeteknek új életre kelése; a felekezeties szűk korlátokon a szerzeties elfogultságon messze felülemelkedő humanizmusnak a népek műveltebb tagjai között nagymérvű hódítása; a császárság és királyság eszméjének megvalósítása érdekében egyes hatalmas világi fejedelmeknek a pápai székkel vívott erős harcai, a XV. századnak az Egyház reformálását sürgető három nagy zsinata; két új világrésznek felfedezése, s ezzel a feltótlen tekintély imádásnak jelentékeny meggyengítése és sok más egyéb körülmény hathatósan közreműködtek, hogy a középkor romjain egy új világ keletkezzék. A középkor népeit legelső sorban a vallásos hitre tartozó kérdések, szokások s az egyházi intózménj^ek érdekelték, amiből önkényt következett, hogy e téren kellett mindenekelőtt új világnak keletkezni. A hitcikkek, az egyházi szertartások és az egyházkormányzat körébe tartozó kérdések felett kellett a régi ós az új világnózletnek egymással a nagy harcot megvívnia. Itt kellett először az évezredes tekintélyek korlátlan uralmát megtörni, az önálló gondolkodás és szabad vizsgálódás jogát kivívni, biztosítani. S amikor már ez megtörtónt, jöhettek a Keplerek, G-alileik, Des Cartes-ok és sok mások, jöhettek a következő századokban a csillagászatnak, majd a természettudományok más ágainak, a bölcsószetnek, az állami és társadalmi életnek nagy reformátorai, továbbfejlesztői. Ha a ker. vallás megtisztításáról akarunk részletesen beszélni, először is bekopogtatunk a mansfeldi iparoshoz (bányászhoz) s nejéhez az eislebeni vendégfogadóba, hol Luther Márton (1483. nov. 11.) született. Istennek ezen kiváló embere sok nélkülözés és