Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

kiáltotta a rendek előtt, hogy az, aki azt a király előtt mondotta, legyen az főpap, püspök, bibornok, földesúr, nemes vagy bárki más, az hazudott mint egy gazfickó, áruló ... Az egész ország azt kiáltotta : úgy van, úgy van; a bíbornokot ki kell dobni az ablakon és megkövezni.

1 A nádor azután, midőn ekként teljes elégtételt nyert a rendek részéről, lecsillapítá a kedélyeket. A protestáns lelkész csakugyan visszatért Nagyszombatba, bármily nehezen akart is ebbe Forgách belenyugodni. Forgách nem elégedett meg azzal, hogy Magyarországon intézett támadást a protestantizmus ellen, hanem Erdélyre is kivetette hálóját. Báthory Gábor jelleme csakugyan olyan volt, hogy úgy látszott, miként Forgách tervei elé nemcsak akadályt nem gördít, de sokkal inkább eszközül fog szolgálni terve megvalósítására. Hiszen Báthory ígéretet tett neki, hogy ha fejedelemmé lesz, visszaállítja a katholikus vallást ós az egyházi javakat s örökre aláveti magát a magyar koronának s az ausztriai háznak.

2 Csakhogy Báthory kétszínű játékot űzött: a katholikusok előtt a protestánsokat, ezek előtt pedig a katholikus »bálványozókat« szidta. Eleinte katholikusok ós protestánsok egyaránt felültek neki s midőn mindketten csalódtak benne, e csalódás a katholikus főurakat, a két Forgáchot, Kendy Istvánt, Kornis Boldizsárt és másokat összeesküvésre késztette Báthory megbuktatására. Az összeesküvés kiderült s az összeesküvőkön kívül a katholikusok is megszenvedtek miatta, mert sokan a jezsuiták működésének nyomát látták benne s ennélfogva a besztercei országgyűlésen megújították az 1588-diki meggy esi tör vény cikkely eket, melyek a jezsuitákat kizárják az országból; kimondták, hogy ezután senki se kényszeríthesse jobbágyát a misére; hogy Tövisen, Fejórváron, Monostoron, a somlyai jószágban, Székely-Udvarhelyen s általában e székben nem tartózkodhatik katholikus lelkész. A kevéssel később Gyulafehérváron tartott országgyűlés pedig minden katholikus papot kitiltott Erdélyből.

3 Ezzel a protestánsokat ugyan maga részére hódította, de midőn a magára haragított bécsi udvart azzal akarta kiengesztelni, hogy a pozsonyi országgyűlésre (1613.) küldött követei által Mátyással titkos szerződést kötött a jezsuiták visszafogadására s ígéretet tett a katholikusok teljes vallásszabadságának biztosítására: ezek is elfordultak tőle. Azzal pedig, hogy e titkos szerződésbe bele vette a török ellen való segítséget is, ha Mátyást megtámadnák, a török 1 Lőcsei követek jelentése. 3 Forgách levele. Prága, 1607 -július 22. Bécsi titkos levéltár. » Erd. tört. Ad. III. 125.