Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - X. Bocskay István felkelése, a bécsi béke s ennek az ország törvényeiközé beiktatása (1608)

mondottuk, erősen a törvényesség embere volt, főcélul azt tűzte ki, hogy méltányos megegyezés alapján a politikai és vallási szabadságot biztosítsa nemzete számára. »Magyarországban senkinek sem szabad koronát viselni mindaddig, míg a király él«, mondta Bocskay Lolla Mohamed török nagyvezérnek Pest alatt, midőn ez a szultán megbízásából az ide hívott és fényes kísérettel megjelent Bocskay oldalára értékes kardot övezett, jobb kezébe drágaköves királyi pálcát, baljába zászlót adott, fejére pedig szépmívű koronát tett.

1 így azután érthető, hogy Bocskay, amikor legfényesebben ragyogott is szerencsecsillaga, következetesen ragaszkodott a törvényes megoldáshoz, a békés kiegyezéshez. De Prágában egyelőre békés kiegyezésről hallani sem akartak, azon nézet emelkedvén ott túlsúlyra ezúttal is, hogy a magyar törvény szerint az eretnekeket tűzzel-vassal kell irtani, de meg a spanyol király és a pápa, kik Rudolfot háborúiban nagy összegekkel segítették, valamint az udvarában volt jezsuiták erősen elleneztek minden békítő kísérletet, sőt a pápa még azzal is fenyegetődzött, hogy Rudolfot ós országait egyházi átok alá veti, ha a protestánsok szabad vallásgyakorlatát biztosítja. Mátyás főherceg és Forgács hasonlóképen álnok fogásokkal törekedtek a békés tárgyalások elől kitérni. De miután Bocskay fegyverei egyre fényesebben ragyogtak s miután az uralkodóház kebelében is, különösen Rudolf ós Mátyás között aggasztó egyenetlenségek támadtak, kénytelen lett az udvar is szelídebb húrokat pengetni. Egy évi kísérletezés, kölcsönös puhatolódzás ós alkudozás után végre a Bocskay, másrészt a császár, illetőleg az ez ügyben teljhatalommal felruházott császári helyettes, Mátyás főherceg által kinevezett követek, akik között a főszerepeket a királypárti Thurzó György, Forgács Zsigmond és a lengyelországi bujdosásából a szabadságharc alatt visszatért s Bocskay mellé állt Illósházy István vitték, a kassai országgyűlésen megállapított feltételek alapján a békeszerződóst Bécsben elkészítették és 1606 június 23-ikán aláírták. E békeszerződésnek a vallásról szóló első pontjában kimondatik, hogy a király az ország rendéit, az urakat és nemeseket, a városokban, mezővárosokban és végvidékeken lakó polgárokat ós katonákat hitükben sem maga bántani nem fogja, sem mások által háborgattatni nem engedi, ellen nem állván a régebbi határozatok, az 1604-iki utolsó törvénycikkely pedig, amely országgyűlésen kívül hozatott, eltöröltetvén. A rendeknek tehát szabad vallásgyakorlat 1 E koronáról 1. Thallóczy L. Archeol. Ért. IV.