Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

hozzátéve, hogy ez egymaga többet vétkezett, mint együtt sok gonosztevő', aki akasztófán vagy karóba húzva végezte életét; 1 ki Rudolfnak 1603-ban azon tanácsot adta, hogy nem kell többé ország­gyűlést tartani, hanem csak a vármegyéknek egyszerűen megparan­csolni, hogy az adót hajtsák be; aki a fő eszköz, a fő bűnös volt abban, hogy számos magyar főnemes ezidőben birtokától aljas úton-módon megfosztatott, avagy nagy összeg váltságdíj fizetésére köteleztetett. Ily emberek töltvén be a tanácsosi tisztet s az országos főméltó­ságokat, idején valónak látta Rudolf, hogy a pápa és a magyar­katholikus főpapok buzdításainak engedve, hozzákezdjen Magyar­országon is a katholikus vallásnak fegyveres hatalommal való vissza­állításához. Merész vállalkozás volt. Hiszen a fentebb említett katholikus tollból eredt emlékirat szerint 2 az egész magyar-horvát-szlavon-erdólyi területen nem rúgott az összes katholikus lelkészek, szerzetesek, püspökök száma 300-ra. A fő- ós köznemesek sorában elvétve akadtak a római egyháznak hívei, a jobbágyok követték földeuraik vallását, a szab. kir. városok úgyszólván egyetemesen a javított vallást fogadták be. Mit törődik az ármány ós erőszak az akadályokkal ? Amit az ostrom alá vesz, annak pusztulni kell. Rudolf a század fordulópontján szövetséget kötött a pápával és több katholikus fejedelemmel, mely szövetkezésnek egyik legfőbb célja a protestantizmus megtörése, s amennyiben lehető, annak teljes megsemmisítése volt. Hazánk főpapjai készséggel vállalkoztak a közreműködésre. Kutassy János esztergomi érsek és királyi hely­tartó »az újító lelkeszeket« hivataluk folytatásától eltiltotta, »a hittévedésben« elhaltakat nem engedte beszentelt földbe.- vagyis rendes temetőkbe eltemettetni. Példáját követte Pethe Márton püs­pök. De főként magasan lobogtatta az ellenreformáció lobogóját úgy is mint hatalmas főpap s nagykiterjedésű javaknak ura, úgy is s még inkább mint Rudolfnak nagybefolyású tanácsadója: Forgács Ferenc nyitrai püspök, az evangélikus vallású hős bajnok, Forgács Simon fia, ki jezsuita-nevelés folytán ifjú korában áttért a római egyházba s ki élte fogytáig a hitváltoztatókat jellemző tűzzel és türelmetlenséggel harcolt előbbi hitrokonai ellen. Előbb tollal inté­zett támadást, gyűlöletet lehelő könyvet írván az eretnekség féke­zéséről ; 3 majd több társával együtt egy erős országos katholikus 1 Károlyi Árpád: Illésházy Istv. hütlenségi pöre. 211. 2 Károlyi: Magy. Orszgy. Emi. XI. 230. 3 De compescanda petulantia haereticorum. L. Purpura Pannoniea 59. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents