Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IX. Budolf uralkodása és az ellenreformáció

urai, miután pedig Mihály vajdát Básta meggyilkoltatta (1601), az ellene fegyvert fogott nemeseket legyőzte, s az életben maradt főbb nemesek egy részét a török hatalom alatt álló magyar részekre menekülni kényszerítette, egyedül folytatta kegyetlenkedéseit a Rudolf részére fegyverrel meghódítottnak mondott ós tekintett ország leigázott lakosai között. Hogy hova jutott Erdély, elképzelni is bajos. »A sok háború ós változás — irják 1603-ban Rudolfhoz ennek erdélyi biztosai — egészen feldúlta ós pusztává tette az országot. A mezővárosok és falvak leégtek, a legtöbb ember ós marhája leöletett, vagy elhajtatott.« Az emberek által húzott vagy tolt kétkerekű talyigát ekkor nevezték el Básta szekerének, a kapát Básta ekéjének. A nép fa-hajból ós korpából készített kenyérrel táplálkozott, sőt elterjedt az emberhús-evés is. Az éhezők gyermekeiket ölték le, a holttesteket felfalták s Enyeden nyilvánosan mérték az emberhúst, mígnem azt külön törvénnyel megtiltották. Ez iszonyú szenvedésekhez jöttek még a*

1 vallási bajok is. Báthory Zsigmond már 1595-ben, mikor az általa elkövetett aljas vérengzések által a rendeket megrémítette, a jezsuiták ellen alkotott 1588-diki törvényt eltöröltette, s kimondatta az országgyűlés által, hogy a jezsuiták Kolozsvárra, Monostorra, Gyula-Fehérvárra bemehetnek; de Váradra és más helyekre nem. Három év multával azonban már Váradra is bevitte őket, bár ellenük egyelőre az egész őrség fellázadt, sőt ugyanekkor felállította az erdélyi püspökséget is s abba Náprágyi Demetert kinevezte. Igaz, hogy midőn Székely Mózes fejedelemmé választatása után Kolozsvárra bevonult (1603), az itteni polgárok kiverték a jezsuitákat, kik óriási záporban, hajadon fővel, felső ruha nélkül menekültek; de Básta magával hordozta a jezsuitákat, s győztes seregével amerre ment, mindenünnen elűzte a protestáns lelkészeket, a Dévára összehívott rendekkel pedig törvény alakjában kimondatta, hogy azon városokban, melyek Rudolf iránt a Székely-féle felkelés idején hűtlenekké lettek, a római katholikus valláson kívül semmiféle más vallás gyakorlata nem engedtetik meg; a kolozsváriak pedig köteleztetnek, hogy a templomot ós iskolát minél elébb átadják a jezsuitáknak a leromboltak helyébe, így törekedett Básta Rudolf akaratának érvényt szerezni, kit egyfelől VIII. Kelemen pápa tüzelt a római katholikus vallásnak Erdélyben visszaállítására,

1 másrészt Náprágyi püspök látott el tanáccsal az iránt, hogy az Erdélyben lakó különböző nemzetiségek között mily sorrendet kövessen a javított vallás kiirtásában. 1 A pápa 1603 január 15-ről kelt levelét 1. a bécsi állami levéltárban.