Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VIII. A rómómai katholikus egyház új életre keltése Ferdinánd alatt. Miksa uralkodása

főpapi intézkedések felsorolásában. Miksa 12 éves uralkodása alatt hazánk felett nem a hegyek túlsó feléről eredő — nem ultramontán — szellem lengedezett. Miksát igyekezett ugyan atyja, Ferdinánd, a római egyház hű fiává neveltetni, azonban egyik tanítója, Schiefer (Severus) Farkas, ki előbb Melanchton tanítványa volt, már ifjúsága kora éveiben felkeltette Miksa lelkében a római egyház némely babonás hittételeitől és a papuralomtól való idegenkedés, másrészt a németországi hitjavításhoz való vonzódás érzelmeit. Ugy, hogy midőn Ferdinánd a schmalkaldeni szövetségesek ellen táborba volt indulandó (1547 febr.), szükségesnek látta az ekkor 20 éves^'Miksát, szabad szellemű gondolkodásáért, a mellé adott vezetők tanácsának mellőzéséért komoly hangú levélben inteni ós kifejteni előtte azon hét okot, melyek miatt neki ós testvérének a vallás újítók szakadásához csatlakozniuk és a Habsburg ház jó hírnevén csorbát ejteniök nem szabad. S hogy egy-két évvel később Ferdinánd Miksát Spanyolországba küldte, annak egyik oka talán az volt, hogy kiverje ennek fejéből a lutheri gondolatokat, mely cél sikerülni is látszott. Miksa itt oly jó katholikusnak mutatkozott, hogy császári nagybátyja és apósa Csehországba akarta őt küldeni az eretnekség kiirtása végett. Midőn azonban észrevette Miksa, hogy a császár saját fiának, a spanyol ós vakbuzgóságáról ismert Fülöpnek törekszik, Ferdinánd és Miksa rovására, a császári móltóságot megszerezni, azonnal megváltozott Miksa vallásos gondolkodása, ós egyfelől erősen német érzelmeivel, másrészt protestáns hajlamaival kezdett tüntetni. így kérdést intézett egy ízben a német prot. fejedelmekhez, mitévő legyen, ha atyja kényszeríteni akarná a misére, melytől »undorodik«, s mily támogatást várhat tőlük a császár ós a pápa ellen; majd Frigyes pfalzi v. fejedelemhez intézett egyik levelében (1560 apr. 2.) akként nyilatkozik, hogy ő az ágostai vallástételben foglalt keresztyén tudományt helyesnek és igaznak tartja, ennek ellenfeleit pedig az ördög szolgáinak nevezte; a már előbb a császártól evangéliomi iránya miatt elcsapott s megnősült Pfauser Sebestyén papot udvarába fogadta, ennek evangéliomi szellemű egyházi beszédeit házikápolnájában udvari embereivel együtt órákig hallgatta; több hittani kérdésre nézve Melanchtontól kért felvilágosítást. Miksának a római egyháztól való elidegenedése csakhamar ismertté lőn Magyarországon is; midőn az 1559-iki országgyűlésen atyja helyettesekónt megjelent, a protest. városi követek bizalommal fordultak hozzá, s kérték, hogy vallási szabadságukat vegye oltalmába. És Miksa jóakaratúlag fogadta őket, »Legyenek nyugodtak, — monda — nem mindig az »oláh« (t. i. az érsek) kedve szerint