Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VII. A szentháromság-ellenes irány. Unitáriusok

gyűlésen jelenvolt nemességnek egységhívó' része kijelentette is, hogy Dávid F. nézetétől el nem tér s helyteleníti Krisztusnak segítségül hívását, de a jelenvolt unitárius lelkészek — egynek kivételével — mindannyian, még inkább a jelenvolt református s lutheránus hittudósok, mint szintén a fejedelem s fő tanácsosai kárhoztatták Dávid F. hittani tételeit és azokban újításokat láttak. Az újítók ellen pedig — mint mondottuk — a Báthoryak alatt már szigorúan hangzó törvények hozattak s így most már csak alkalmazni kellett e törvényeket. A Királyhágón innen fekvő részekből jelenvolt kálvinista lelkészek a büntetés szigorúbb nemét kérték alkalmaztatni, nevezetesen, hogy Dávid, mint istenkáromló hamis próféta, Mózes törvényei értelmében ölessék meg; de a fejedelem Kendi által a következő ítéletet mondatta ki: Megértette ő Nagysága (t. i. a fejedelem) ezt az egész dolgot, miképen a te agyadtól koholt tudományodat követvén, elhagytad az ekklézsiai egységet, az istentelen, hallatlan, átkozott káromkodásra vetemedtél és az ország közönséges végzése ellen közönségessé tetted, újítóvá lettél. Azért ő felsége tégedet érdemed szerint másoknak példájára megbüntet, hogy afféle eszelős újításoktól elirtózzanak. Addig pedig, amíg tetszik ő nagyságának a fejedelemnek rólad parancsolni, fogságban tartatok A dévai börtönben töltötte el Dávid élete utolsó négy hónapját, hol 1579 november 15-ón meghalt.

1 A Dávidra kimondott ítélet azon indokolása: »masoknak póldajara«, hatásosnak bizonyult, mert midőn Kendi e gyűlésben az egysóghívő lelkészeket felhívta, hogy tegyenek vallomást arról, hogy Krisztus öröktől fogva való Isten, kihez szívből imádkozni kell, 24 órai gondolkodás után vallomást tettek, az egy hóval későbben tartott kolozsvári zsinaton pedig, melyen minden erdélyi unitárius lelkész megjelent, Jézus Istenségéről, imádásáról, segítségül hívásáról ós a Krisztus országáról egy hitvallást készítettek s bocsátottak közre Gonsensus ministrorum anno 1579 . . . cím alatt. Az unitáriusok szabad vallásgyakorlatát biztosító országos törvények érvényben maradtak továbbra is, fennmaradt az unitárius egyház is a Királyhágón túli részeken napjainkig, de az 1579-ik évvel fö életére látszott elmetszetni, a szabad fejlődóst, gyors felvirágzást fonnyadás, hervadás váltja fel; azok a főnemesek, vagy legalább azok fiai és unokái, kiket részben talán II. János király s a körében szerepet vitt főurak kegyének elnyerése utáni vágy is 1 A XVI. század ez egyik kimagasló hittudósának küzdelmekben gazdag élete történetét legbővebben Jakab Elek írta meg a hitrokoni rajongó szeretet és tisztelet tollával ily cím alatt: Dávid Ferenc emléke. Budapest, 1879.