Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VII. A szentháromság-ellenes irány. Unitáriusok
De kigyúladt a tűz négy évvel későbben másutt, a Felvidéken, Egerben, hová Lukács pap hozta a gyújtó szikrát Kolozsvárról, hol, miután a wittenbergi egyetemen (1552) egy-két évet eltöltött és szülőföldón, Egerben öt évig lelkészi tisztet végzett volna, a magyar ekklózsia prédikátoraként működött Basilius István ós Dávid Ferenc társaságában, kik már a hatvanas évek közepén a szentháromságellenes tanok apostolaiként kezdettek szerepelni. Ezek szelleme hatást gyakorolt valószinűleg Lukácsra is, s midőn 1565-ben ismét Egerbe tért vissza lelkészül, oly tanokat hirdetett, majd hitvallásában oly tóteleket állított fel, melyek a szentháromságról megállapított ős hitcikkellyel nem voltak ugyan nyilt ellentétben, de amelyekben »a sátán tőr vetései vei« szemben éberül őrködő pásztorai a tiszta kálvinistaságnak áriusi eretnekséget láttak lappangani. 1 Károli Gáspár gönci lelkész ós püspöki jogokat gyakorló abauji vagy kassavölgyi esperes éles boncoló kés alá vette Lukács tételeit s kimutatta a Lukács tételeiben lappangó, vagy legalább az azokból kimagyarázható áriusi gondolatokat. Lukács felelt az őt támadó pontokra, és bár elismeri, hogy öröktől fogva egyenlő istensógű az Atya, Fiu és Szentlélek, úgy azonban, hogy az Atya a rendre nézve mint kezdet és kútfő tekintessék, de azért a két hittudós nézetei között támadt üreg megmaradt ós azt az 1566 elejére összehívott gönci zsinaton tartott többnapi hitvitában sem tudták áthidalni. E zsinat után az ungvári egyház hívta meg lelkészül Lukácsot, az ungi egyházmegye pedig megválasztotta esperesül, s miután eddig vallott nézetei érdekében itt is apostolkodott, sőt az eközben a Királyhágón túl kigyulladt ilynemű tűz lángja is kezdett átcsapni, ezért a tiszamellóki egyházak esperesei, egyetértve a tiszántúliakkal, 1568 január 6-ikára zsinatot hirdettek a Miksa jogara alá tartozott Szikszó városába, mert hát az ördög, — miként a zsinatot hirdető levél mondja — mely már a paradicsomban is az ember megejtósére a legfortólyosabb s legravaszabb állatot, tudniillik a kígyót választotta, amely nemcsak gyilkos, de hazug is, a Krisztus valóságos istenségéről való igaz tudománynak felforgatására »hamis 1 Az e tételeket boncoló és ostromló Károli Gáspár szerint Lukácsnak e tétele: » Hiszem és vallom, hogy egy igaz Isten van, ki minden dolgoknak teremtője és megtartója, tudniillik a mi Urunk Jézus Krisztusnak atyja« az esetben helyes, ha e tételt bezárólag veszi, úgy hogy az Atyával összefoglalja a logos-t és szentlelket; de ha kizárólag érti, hogy tudniillik az Atya nemcsak a rendben első, hanem az ő tulajdona a lényeg, amelyből a logos-t és szentlelket részesíti, s így az Atya lényegesítő (essentiator), a Fiu lényegesült (essentiatus), ez gonosz és szentháromságot rágalmazó állítás, aki így tanít, az eretnek.
