Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

ISKOLAÉPÜLET - Iskolaépület

71 ISKOLAÉPÜLET volt. Az utcai rész jobb oldali felében az I. és II. emelet egyetlen nagy termet alkotott, ez volt az auditórium. Volt benne szószék, kis orgona, padok, székek, emelet magas­ságban félkör ívű keskeny karzat. Itt minden csütörtök reggel könyörgésre gyűlt ösz­­sze az ifjúság és a tanári kar. Itt tartották az ünnepélyeket, a vizsgákat, a Magyar Tár­saság Öröm-ünnepeit, s itt tartott hangversenyt 1868-ban Reményi Ede hegedűművész. Az 1860-as években olajmécses és gyertya volt a világítás eszköze. 1864-ben jelent meg Sopronban a petróleumlámpa, a petróleumvilágítás. Nagy Sándor feljegyzése szerint osztályfőnöküknek tiszteletük jeléül névnapjára egy petróleumlámpát vet­tek. Pár év múlva, 1868-ban jelent meg a gázvilágítás, majd 1870 tavaszán bemutatták a villanyvilágítást is, de ez csak később épült ki. Szemerey Sándor főtanodai felügyelő a hatvanas évek végén kezdte szorgalmazni, hogy új termekkel bővüljön az iskola. A Líceum 1871 őszén 8 új tantermet, 220 szemé­lyes éttermet és gimnáziumi természetrajzi múzeumhelyiséget vehetett át. Az 1880—90-es években (Prőhle Henrik leírása alapján) a nagy kapu két szárnyán egy-egy fényes réz-oroszlánfej helyezkedett el, a szájában lógó vaskos gyűrűvel. A hosszú udvar bal oldali szárnyán volt az osztályok nagy része, leghátul az emeleten a fizikai laboratórium és szertár, alatta az alumneum, vagyis a tápintézet. A jobb ol­dali rövidebb szárnyon csak néhány terem húzódott. Az igazgató lakása is az épület­ben volt, az utcai első emeleten. 1889-től ismét készültek tervek az épület átalakítására. 1892-ben hoztak határoza­tot az átalakításról, és 1893-ban Schneider Márton eklektikus stílusúvá tervezte át az épületet.1894. szeptember 11-én volt az avatás: kétemeletes, hosszú szárnyépületek­kel, tornateremmel bővült az iskola. Az építkezés államsegéllyel valósulhatott meg. Az avatási ünnepélyt Poszvék Sándor teológiai igazgató templomi igehirdetése nyitot­ta meg. Ezután Gombocz Miklós főgimnáziumi igazgató ünnepi beszéde következett. A főgimnáziumnak, amely a líceum utcai részében, illetve a két udvari szárnyépü­letben volt elhelyezve, ekkor a következő termei voltak: nyolc osztályterem, egy terem a görögpótló tanfolyam számára, természetrajzi és természettani előadóterem, egy te­rem a természetrajzi gyűjtemény számára tanári szobával, egy terem a természetta­ni szertár számára tanári szobával és kísérleti teremmel, rajzterem tanári szobával, igazgatói és tanári szoba, ifjúsági terem az ifjúsági könyvtár és egyesületek számára, tornaterem, mely egyúttal díszterem is. Az iskola épülete 1914. augusztus 20-tól tartalékkórház céljára volt lefoglalva. Lé­nyeges átalakítás nem történt. A tantermek berendezése részben a kórház céljára ment át, részben a padlásra került. Tanítás céljára a lefoglalás után a szertárak, a ta­nári szoba, az igazgatói iroda és az udvari szárnyban az I. emeleten hátul levő fizi­kai előadóterem maradt meg. Szeptember 15. után az épület bal udvari szárnyának II. emeletén levő teológiai termeket délelőtti órákra a gimnázium használhatta. Még visszakapott az intézet 3 helyiséget, az ifjúsági könyvtári és olvasótermet és két osz­tálytermet, így az épület baloldali szárnyának I. és II. emelete egészében tanításra használható lett. Az intézet épületét, a tornacsarnok és egy tanterem kivételével, 1917. augusztus 25-én kapta vissza az intézmény.

Next

/
Thumbnails
Contents