Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
ISKOLATÖRTÉNET - A Berzsenyi Dániel Gimnázium 1948-1991
i8 ISKOLATÖRTÉNET tartott dr. Benkő László egyetemi tanár, az utolsó líceumi tanárelnök. Két licista diák, Gombocz Zoltán és Manninger Rezső emléktáblájának avatására is a jubileum idején került sor. Lőrincze Lajos nyelvész avatta fel Gombocz Zoltánnak, az egykori licista diáknak (1887—1895) emléktábláját az iskola falán. Az emléktábla Kutas László öregdiák alkotása. Manninger Rezső állatorvos, akadémikus emléktábláját, aki 1900 és 1908 között volt licista diák, Szentágothai János professzor, az Akadémia elnöke avatta fel. Ünnepi hangverseny és irodalmi est zárta az ünnepséget. A jubileum tiszteletére önálló kiadvány jelent meg A Soproni Líceum címmel 1986-ban. Kapcsolódva a jubileumhoz, Berzsenyi Dániel Niklán élő három dédunokája pénzadományukkal az érdemes tanulók jutalmazására szolgáló Berzsenyi-alapítvány, illetve Berzsenyi-díj alapjait vetették meg. Az iskola gazdag múltjából is kiemelkedett az 1790-ben alapított Magyar Társaság, amely a későbbi századok folyamán is meghatározó szerepet töltött be az iskola szellemi életében. 1945. szeptember 28-án még megalakult a következő tanévre, de régi formájában már csak két évig maradt fenn. Az 1948/49-es tanévben az államosított és átszervezett gimnáziumban október 16-án alakult meg a „diákszövetségi mozgalom keretén belül" a társaság, Tóth Ferenc tanárelnökkel. 1949 márciusában a Diákszövetségen belül „irodalomtörténeti és esztétikai szakkör" néven működött. A következő tanévekben nincs írásos nyoma a működésnek. 1956-ban Peéry Rezső igazgató szorgalmazta az újjáalakulást, a jegyzőkönyv szerint ez szeptember 30-án történt meg. A kilenctagú vezetőség megalkotta és elfogadta az alapszabályt, amely hat pontból állt. 1956. szeptember 30. és október 21. között hetente egyszer tartottak összejövetelt. A következő évben a jegyzőkönyv bejegyzése szerint: „A Berzsenyi Dániel Gimnázium Magyar Társasága 1956. október 21-től 1957; február 10-ig a forradalmi események és Peéry igazgató úr nyugatra távozása miatt nem tartott ülést [...]" Az 1957/58-as tanévi működés 11 tagú vezetőséggel dr. Augusztinovicz Elemér igazgató irányításával indult. Az 1959/60- as tanévben 30 ülést és 2 szavalóversenyt tartottak. Az ülések igen látogatottak voltak, átlagosan 60 tag jelent meg. Főként irodalmi, művelődéstörténeti és társadalomtudományi témákról hangzottak el előadások, melyeket szavalatokkal és zeneszámokkal színesítettek. A jegyzőkönyv szerint az 1960/61-es tanévben még működött a társaság, a továbbiakról nincs írásos bejegyzés. Az emlékezések alapján 1961-1964 között voltak összejövetelek, majd ezek is abbamaradtak, s a Magyar Társaság hosszú időre megszűnt létezni. A társaság életének új korszaka 1985 után kezdődik. 1987. február 12-én alakult újjá, s kívánt diákműhelye lenni a tanulók tudományos és művészeti tevékenységének. Felelevenítették a régi kereteket: társasági üléseken hangzottak el az előadások, pályázatokat írtak ki, a legjobbakat jutalmazták. 1990-ben nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek meg a Magyar Társaság születésének 200. évfordulójáról. A program hosszas szervező és előkészítő munkájában aktív szerepet vállalt dr. Benkő László professzor, a Magyar Társaság utolsó líceumi diákelnöke. Az ő szerkesztésében jelent meg az évforduló ünnepi kiadványa A soproni Líceumi Magyar Társaság Emlékkönyve (1790—1990) címmel. Az ünnepségsorozat 1990. október 19—21. között zajlott. Az emlékülés előadója dr .Benkő László egyetemi tanár volt. A központi ünnepségen avatták fel Döbrentei Gábor, az egykori diák (1801—
