Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
ISKOLATÖRTÉNET - A kezdetektől 1948-ig
14 ISKOLATÖRTÉNET Az 1934- XI. te. nyomán kialakult hazánkban az egységes középiskola, amelynek neve kötelezően gimnázium lett. Iskolánk azonban továbbra is viselhette a Líceum nevet. A kötelező állami tanterv keretében is alapvető nevelési elv maradt a vallás-erkölcsi és hazafias nevelés. Ezt a célt szolgálták az évenként visszatérő hagyományos és az alkalmi ünnepélyek, megemlékezések is. 1934- szeptember 21-én került sor a Líceumi Diákotthon (közkedvelt nevén „Lido") felavatására, megnyitására. Megvalósult Hetvényi Lajos terve, hogy a vidéki diákok internátusi lehetőséget kapjanak. A diákotthon eleinte 50 diákot fogadott, majd 1943 novemberében új épületszárnnyal bővült, s így 93 tanuló nyert elhelyezést. Az 1930-as évek végén, a 40-es évek elején a Líceum bekapcsolódott a tehetségkutatás, tehetségmentés országos mozgalmába. A régi kollégiumi hagyományok és szokások szellemében, a kibontakozó népi mozgalom útján kerültek tehetséges falusi fiatalok a Líceumba, illetve a Diákotthonba. Az 1930-as évektől kezdve a Líceum tanári kara és diáksága sikeresen vette fel a küzdelmet az egyre jobban tért hódító nemzeti szocialista ideológiával szemben. Ennek a harcnak egyik legfontosabb fegyvere a Csaba József tanár által irányított Nyugati Őrszem volt, amely 1938-ban indult, és hamarosan a Líceum, a Tanítóképző és a Teológia közös ifjúsági lapja lett. Hangvétele a Márciusi Front és a népi írók, mindenekelőtt Németh László programja mellett szólt. 1936. június 7-én, Berzsenyi Dániel halálának centenáriuma alkalmából mind neki, mind Kis János püspöknek emléktáblát állítottak a Líceum épületének homlokzati falán. Az 1936. június 7-én tartott ünnepségen az emlékbeszédeket Németh Sámuel igazgató és Mikola Sándor öregdiák tartotta. 1940-ben iskolai ünnepséggel emlékeztek meg a Magyar Társaság megalakulásának 150. évfordulójáról. A líceumi tornacsarnokban 1940. április 20-án rendezett nagygyűlésen ott voltak az evangélikus egyház helyi és országos vezetői, az öregdiákok és a város elöljárói. A díszgyűlés középpontjában D. Kapi Béla püspök, öregdiák ünnepi beszéde állt. Az 1930-as évek végétől bekerül az oktatási tananyag közé a légvédelmi és légoltalmi ismeretek megszerzése céljából a tanulóifjúság ilyen irányú képzése. A tanári testület több tagja teljesített ezekben az években katonai szolgálatot. Az 1943/44-es tanév megnyitása — tekintettel a háborús helyzetre —1943- november 2-án történt, zárása 1944- április í-jén volt. A tanév a nemzetért való aggódás jegyében folyt le. Ennek megfelelően a pincehelyiségek egy részét szükségóvóhelylyé alakították át. A tanítás a rendkívüli keretek között is folytatódott. A tanári kar Széchenyi tér (a Postapalota nélkül) 1905 / Fortepan
