Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
ISKOLATÖRTÉNET - A kezdetektől 1948-ig
A legelső érettségi vizsgálat 1855. szeptember 24-én reggel 9 órától este 8 óráig folyt le Mikulás János iskolai felügyelő jelenlétében. Részt vett: Fodor Géza, Jáger Károly, Lagler József, Schmödl József, Spanraft Sándor, Székelv József Ők a Líceum legelső érettségizett növendékei. 1857-ben ünnepelte a Líceum fennállásának 300 éves jubileumát. A nagyszabású ünnepség október í-jén templomi istentisztelettel és megemlékezéssel kezdődött. Az ünnepi beszédeket magyar, német és latin nyelven tartották a szónokok. Az iskolai nagyteremben Király József Pál igazgató latin köszöntője után Domanovszky Endre tanár magyar emlékbeszédet tartott. Ebből az alkalomból készült el az iskola történetének első összefoglalása Milliner Mátyás tollából. 1861-ben újabb szervezeti változás következett: az eddig különválasztott közép- és felsőfok ismét egyesült, közös igazgatás alá került. Az igazgatókat ettől fogva háromévenként választották. Szemerey Sándor főtanodai felügyelő a hatvanas évek végén kezdte szorgalmazni, hogy új termekkel bővüljön az iskola. A Líceum 1871 őszén 8 új tantermet, 220 személyes éttermet és gimnáziumi természetrajzi múzeumhelyiséget vehetett át. Jelentős változás történt 1892-ben az iskola szervezeti életében. A nyolcosztályos főgimnázium és a háromosztályos teológiai intézet, amely addig közös igazgatás alatt állott, most különvált egymástól, de gazdasági ügyeiket még 1908-ig közösen intézték. A jelenleg Budapesten működő Evangélikus Teológiai Akadémia azonban továbbra is a soproni Líceumot tekinti elődjének, amit abban is kifejezésre juttat, hogy címere és az alapítási évszám a Líceuméval megegyező. 1894/95-től bevezették az állami tantervet. 1889-től készültek tervek az épület átalakítására. 1892-ben hoztak határozatot az átalakításról, és 1893-ban Schneider Márton eklektikus stílusúvá tervezte át az épületet. 1894. szeptember 11-én megtörtént az avatás: kétemeletes hosszú szárnyépületekkel, tornateremmel bővült az iskola. Az építkezés államsegéllyel valósulhatott meg. A főgimnáziumnak, amely a Líceum utcai részében, illetve a két udvari szárnyépületben volt elhelyezve, ekkor a következő termei voltak: nyolc osztályterem, egy terem a görögpótló tanfolyam számára, természetrajzi és természettani előadóterem, egy terem a természetrajzi gyűjtemény számára tanári szobával, egy terem a természettani szertár számára tanári szobával és kísérleti teremmel, rajzterem tanári szobával, igazgatói és tanári szoba, ifjúsági terem az ifjúsági könyvtár és egyesületek számára, tornaterem, mely egyúttal díszterem is. Az avatási ünnepélyt Poszvék Sándor teológiai igazgató templomi igehirdetése nyitotta meg. Ezután Gombocz Miklós főgimnáziumi igazgató ünnepi beszéde következett. 1907. november 21-én ünnepelték meg az iskola fennállásának 350. évfordulóját. Templomi istentisztelettel kezdődött az ünnepély; a vendégek között jelen volt Gyurátz Ferenc evangélikus püspök és Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár. Az ünnepség a feldíszített tornacsarnokban folytatódott. Poszvék Sándor líceumi igazgató üdvözlő beszéde után Hetvényi Lajos vallástanár ünnepi beszéde következett. 1908-ban megtörtént a három intézmény: a főgimnázium, a teológia (önálló 1892- től) és a tanítóképző (önálló 1858-tól) teljes gazdasági szétválása. 1908-tól a főgimná
