Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
DIÁKOTTHON, KOLLÉGIUM, ÉTKEZÉS - Tápintézet, alumneum
DIÁKOTTHON, KOLLÉGIUM, ÉTKEZÉS 101 Értesítő, 1913/14. tanév Értesítő, 1915/16. tanév Értesítő, 1916/17. tanév tat vagy cukrászsüteményt. Vacsorára rántott-, bab-, borsó-, rizs-, burgonya stb.-levest és tésztát (töpörtős pogácsa, mákos-, diós-, szilvaizes kalács, lepény, búza- vagy daragáncát, rizs- vagy darakását), vagy kolbászt, sertéssültet, székelygulyást, hurkát, kocsonyát, töpörtőt burgonyával, liptai túrót, kemény tojást stb. A tápintézet a teljes díjat fizetőkre nézve is jótékonysági intézmény, azért újból is esdő szóval fordulunk gyülekezeteinkhez, lelkészeinkhez, a hitrokonokhoz és mindazokhoz, akiket a jó Isten anyagiakkal megáldott, hogy e nemes célú intézményt adományaikkal támogassák, mert az egyre fokozódó drágasági viszonyok mellett csak úgy felelhet meg céljának. Ami az élelmezést illeti, a tápintézeti gondnokság arra törekedett, hogy az életrend, amennyire csak lehetséges, az évszakoknak megfelelőleg változatos legyen, maguk az ételek pedig táplálók és ízletesek. Reggelire egész éven át kapott egy-egy ifjú 0,31 forralt tejet és egy zsemlyét. A déli és estéli étlap megállapítása hétről-hétre történt. A háború második évében sem szabadultak fel a tápintézet helységei(!). Hogy szegénysorsú tanulóink élelmezését megkönnyítsük és a szülőknek ebben a fontos ügyben segédkezet nyújtsunk — nem tudott a fenntartó testület más megoldást, mint újra felkérte Grossner és Társa „Pannónia" szálló tulajdonosait, hogy legyenek szívesek ebben az iskolai évben is tanulóink ellátását elvállalni. Belátva iskolánk igen nehéz helyzetét, a bérlő urak a legnagyobb készséggel támogattak bennünket s elvállalták ifjaink ellátását havonként 36 koronáért, amely árat igen méltányosnak kell tartanunk, ha tekintetbe vesszük az egyes élelmicikkek méregdrágaságát. A háború harmadik évében sem szabadultak fel a tápintézet helyiségei. Hogy szegénysorsú tanulóink élelmezését megkönnyítsük és a szülőknek ebben a fontos ügyben segédkezet nyújtsunk — nem tudott a fenntartó testület más megoldást, mint újra felkérte Grossner Pál urat, a,.Pannónia" szálló tulajdonosát, hogy legyen szíves ebben az iskolai évben is tanulóink ellátását elvállalni. Belátva iskolánk igen nehéz helyzetét, a bérlő úr a legnagyobb készséggel támogatott bennünket s elvállalta ifjaink ebéd és vacsorával való ellátását havonként 60 koronáért, amely árat méltányosnak kell tartanunk, ha tekintetbe vesszük, hogy egyes élelmi cikket a tanévvége felé egyáltalán nem, vagy csak méreg drágán lehetett beszerezni. A tápintézet a jövő 1917/18. iskolai évben régi helyiségeiben, a líceumi épületben fog újra megnyílni. Az ellátást Benkő Géza katonai
