Payr Sándor ford., Kovács Sándor szerk.: Két emlék a reformáció korából. Budapest 1939. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 23.)

A Wittenbergi Fülemile, Szaksz Jánosnak, a nürnbergi híres vargának és mesterdalnoknak verse.

Házasságának és önálló megtelepedésének első éveibe esett azon nagy mozgalom,, amelyet Luther Mártonnak Wittenbergben való fellépése egész Európában, elsősorban pedig Németországban keltett. Egy ilyen hírt a felvilágosodott eszű és nemes gondolkozású polgárember már, hogy is vehetett volna hidegen és érdeklődés nélkül. De könnyelmű és elhamarkodó sem volt ám elhatározásában. Nem tartozott azok közé, akik minden új dologból divatot csinálnak s akármilyen balgaság is, kapva kapnak rajta, ö elsőben is azt kérdezte: hadd lássuk hát, milyen ember az a Luther, mit tanít és mit akar? E céíból beszerezte Luthernek és barátainak iratait. 1521-ben már nem kevesebb, mint 40 reformátori irat volt birtokában. Sőt tovább ment. Luthernek bibliafordítását is kutató elmével át meg áttanulmányozta s azon meggyőződésre jutott ebből, hogy Luthernek fellépése teljesen jogosult; nem emberi tudományt hirdet ő, hanem Krisztusnak tiszta evangyéliomát. S bármily kegyelettel viseltetett is régi egyháza iránt, mint elfogulatlan ember, legjobb barátjának 'mégis csak az igazságot tartotta és a meggyőződésnek egész határozottságával, habozás nélkül állott Luther pártjára. Ezt az elhatározást egy szép és tanulságos költeményében jelentette ki, amelyben egyszersmind lelkesedve köszönti Luthert, mint az új kor hajnalának édesszavú fülemiléjét. ,,A wittenbergi fülemile" című versét már 1523-ban írta Szaksz, tehát hat évvel a 95 tételnek kiszegezése és két évvel Luthernek a wormsi birodalmi gyűlésen volt megjelenése után. S hogy ezt a verset lehetőleg szószerint, hű magyar fordításban bemutassam, ez a célja az én kis könyvecskémnek. Olvasd ezt, Nyájas Olvasó, ama nevezetes vargamestert megillető figyelemmel és a mi nagy Lutherünknek s az egész reformáció ügyiének tartozó tisztelettel. Meglásd, história is lesz ebben, meg tanulság is. Én azt hiszem, hogy a te evangélikus hited erős és jó táplálékot talál majd e kurta verssorokban. Luthernek is jóleshetett annak idején, hogy a messze Nürnbergben ilyen lelkes barátot talált a híres népköltőben. Ellensége hiszen amúgyis volt elég. A polgári származásúak közül alig volt Luthernek tevé-